Kína nem elégszik meg az egyetlen Holdról szabad szemmel látható emberi építmény birtoklásával. A második megszületőben van!

    A világ legnagyobb építkezése van folyamatban a Jangce folyamon. Földünk harmadik leghosszabb folyójának „három völgytorok” (three gorges) nevű világhíres szakaszán, Hubei tartományban, Jicsang város közelében. Az ötlet nem új: Szun Jat-szen 1919-ben már javasolta egy hasonló duzzasztó létrehozását, ám sem a pénz, sem a technológia nem állt rendelkezésre, míg... 1994-ben indult az a grandiózus program, amely 2009-re létrehozza a gátak gátját. Ám ez a név sem megfelelő, hiszen a kínai vezetés és nép sokkal többet vár az építménytől, mint, hogy csak egy gát legyen:

• 18.200 MW (vö: Paksi Atomerőmű: 1.850 MW) beépített áramtermelő erejével a világ legnagyobb hidroelektronikus telepe lesz, mely a bolygó legnépesebb országának 1/9-ed energiaigényét fedezi majd, elsősorban Közép- és Kelet-Kína részére.
• A termelt energia kiváltja a környék elavult szénerőműveit (jelenleg pontosan az „energiatorta” háromnegyedét teszi ki a széntüzelésű áramfejlesztés), ezzel mentesíti a légkört 100 millió tonnás nagyságrendű kén- és szén-dioxidtól, szén-monoxidtól és szálló portól (Kínában a légúti megbetegedések okozzák a legtöbb halált). Az ország rendkívüli energiaéhségét számos erőmű építésével próbálják kielégíteni: 7 másik hidroelektromos telep, 8 atomreaktor, 30-nál is több hőerőmű épül vagy van tervben. Szükség is van rá, tekintve az évi 5-7%-kal növekvő igényt!
• Az óriási – 185 méter magas – kis híján 6 tízemeletes toronyház egymáson - gátfalak elsősorban a 15 millió közvetlenül fenyegetett kínait óvják majd az „áradások anyjától” megemelve az árvédelmi kapacitást a jelenlegi 10 évet garantálóról 100 évre.
• A veszélyes szorosok kiszélesedésével a Jangce egészen Csongcsing városáig (2.400 km-re a szárazföld szívében) megközelíthető akár 10.000 tonnás óceánjárókkal is. 35%-kal olcsóbban juthatnak fel a járművek, plussz a beavatkozás megötszörözi a folyó forgalombefogadását.
• A léterjövő „víztározó”-ban felgyülemlő hatalmas édesvízkészlet mezőgazdaságilag, iparilag hasznosítható.

• Nem kevesebb, mint 1,5 millió embert kell miatta áttelepíteni! Így talán szemléletesebb ez az irdatlan mennyiség: 13 nagy, 140 közepes várost (kínai mértékkel mérve!) és több száz kisebb települést kell evakuálni, és lerombolni, nehogy a hajók beleakadjanak egy-egy toronyházba, amikor azokat már belepte a víz. Az új városok magasabbra kerülnek. Újak, viszont a központi tervezés és kivitelezés miatt sokuk meglehetősen falanszter-szerű, vigasztalan. Vannak, akik hevesen lázítanak a gát ellen, mások inkább beállnak a sorba, és megpróbálják új lakhelyüket szebbé tenni. De nem csak a modern embernek nehéz a váltás, hanem az esetenként az évezredes hagyományú, elszigetelt hegyi falvak lakóinak kell elmagyarázni a vörös vonal jelentését a házfalon: „eddig tart majd a Jangce”.
• Egyesek attól tartanak, hogy a folyó hordalékát nem lesznek képesek a kis gátaknál használt módon eltávolíani és az egész vízgyűjtő egy nagy sártengerré válik, majd ezúttal a folyó felső folyásánál okoz áradást. Hasonló félelem, hogy a 15 milliós Csongcsing és a további új „tóparti” városok szennyvize megmérgezheti az állóvizet (a tisztítótelepek létrehozására ugyanis nem különítettek el pénzt).
• A víz hatalmas súlya instabilitást okozhat a földkéregben.
• Mások ökológiai katasztrófával fenyegetnek. Tény, hogy a víz rendkívüli természeti szépségeket nyel majd el, (turisztikai problémát is okozva) és több állatfajt kihalással fenyeget élőhelyük ilyen mértékű „megbolygatása”. Pl. joggal féltik a baidzsi populációt (jangcei édesvizi fehérdelfin honlap) és a kínai tokhalat. Az óriáspandák, kínai tigrisek és aligátorok lakóhelyének egy része is itt van. A kormány áttelepítéseket és rezervátumokat ígér megoldásként.
• Ahogy ember, állat, úgy sok épület is költözni fog. Többet a 44 felbecsülhetetlen történelmi relikvia közül viszont hullámsír fenyeget.

    És, hogy honnan van minderre pénz? Itt is mindent bevetetettek: masszív állami támogatással hozták lére a Három Völgytorok Gát Alapot, beszállt a Kínai Fejlesztési Bank, külföldi hiteleket vettek fel, hatalmas kötvénycsomagot dobtak a piacra és beindították a Gezhouba Vízierőművet is, amely bevételei társulnak a Three Gorges 2003-ban induló elő generátorainak termeléséhez. Utóbbiak már „magukért fizetnek”. Így talán összejön 24,65 milliárd USD (most 1 USD = 287 HUF, inkább nem számolom át…). Talán, de nem akkor, ha pl. a Három Völgytorok Gazdasági Fejlesztési Társulás elnöke meglép a 2000-re folyósított kölcsönök nagy részével, mint ahogy az történt… Őt valószínűleg nem tűntetik ki 2009-ben, amikor majd a világ egyik legfantasztikusabb mérnöki kreációját avatják.

(További infók: amerikai Kínai Nagykövetség, China online, IRN honlap.)