Kis Pál István:

 A pisze angyal
(In memoriam Baka István)

Uram! Hiszen hallod, hogy itt van,
piszén mezítlábas, makacsul vitázik,
s amíg mi csak egyik lehetünk a karban,
ha dalba kezd, lám ő... Ő mindig a másik...

Itt van még, itt, belül a körön,
akár egy öltönyét igazgató vendég,
bár kékül a lábán minden fájó köröm,
nem hagyja elmenni... nem a hitetlenség...

Uram! Hiszen tudod, hogy rád vár,
tanúságot tenni csak Őt választhatod,
csak neki hihetnek kinn a Bartinánál
bíborégre vágyó... rézorrú angyalok...

Tudjuk Uram! Neked is kedves,
bár ágál, ha fején barack a jutalma,
szívünknek példázat lenne a rendhez,
ha könnyes arcodra kegyet... Ő sugallna...