null www.csatolna.hu - főoldal
iv null
 Magunkról    Újdonságok    Publikációk    Rendezvények    Szépek    Érdekességek    Körpanorámák    Tolna megye    Időjárás    Webkamera    Impresszum  
 
 

Más szemében a nem létező szálkát is, a sajátjában a gerendát sem...

Néhány szó a bírósági munkáról
 

Előre bocsájtom azt, hogy az alábbi eszmefuttatás nem a CsaTolna Egyesület hivatalos álláspontja - ilyent e kérdésben nem is alakított ki - hanem kizárólag egyéni véleményemet tükrözi. Amit itt leírok, azt nem a CsaTolna Egyesület elnökségi tagjaként, hanem magánemberként teszem. Ha úgy tetszik, állampolgári szabad véleménynyilvánításom. Vagy írói munkásságom részét képezi :-)


A történet dióhéjban: egyesületünk bírósági bejegyzése nem ment simán. A tisztelt Tolna Megyei Bíróság első menetben arra szólított fel bennünket, hogy ismételjük meg az alakuló ülést, mert a jegyzőkönyv szerinti lépések sorrendje nem jó (először ki kell mondani a megalakítást, majd ezt követően lehet csak az alapszabályt megállapítani s nem fordítva). Hagyjuk mindazok kifakadásait, akik a végzést olvasták. A nyomdafesték híján itt a bitek pirulnának bele.

OK, megismételtük az alakuló ülést. Nem ecsetelem - el lehet képzelni -, mivel jár mindenki újbóli összehívása, a dokumentumok még egyszeri elkészítése, ismételt aláírása, másodszori talpalások. Ismét benyújtottuk a teljes anyagot, s végül 1998. szeptember harmadikával bejegyezték a CsaTolnát. Innentől rendben is van a dolog, mondhatja akárki.

Ennek ellenére belemennék a részletekbe. Talán nem haszontalan. Tanulhatnak belőle mások is, akik egyesülésre adják fejüket. Remélem, hogy a hivatal is magába néz. Bár nem hiszem, hogy ott már olvasnák az internetet... De ha esetleg pontosan ezen ügy kapcsán először, akkor már ezért megérte életre hívni a CsaTolnát.


A végzés szövegének némileg dekorált változata az alábbiakban olvasható:

 




Elsődlegesen nézzük a tartalmat, a piros és sárga dekorációkról majd később. Az alábbi megjegyzések tolultak fel belőlem:
  • A fent bemutatott végzés idézete nem teljesen hű, ugyanis az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról az alapításhoz szükséges tennivalókat folyamatos szövegben tartalmazza, nem bontja lépésekre, egészen pontosan így: "(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza".
  • A törvényben nincsen kifejezett kötelezés a sorrend betartására.
  • Van viszont a törvényben egy másik passzus, ami így szól: "4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre." Mivel a sorrendet e törvény nem írja elő, az előírt feltételeknek hiánytalanul eleget tettünk. Mindhárom feltétel teljesülését dokumentáltuk, így a hiánypótlásra való felszólítás nem volt megalapozott. Az Egyesületet ezért a benyújtott dokumentumok alapján a tisztelt Tolna Megyi Bíróságnak már az első menetben nyilvántartásba kellett volna vennie. Tréfásabban fogalmazva: nem mi sértettük meg a törvényt, hanem a tisztelt Tolna Megyei Bíróság ;-)
Lehet persze mindenféle jogi csűrcsavarral, értelmezésekkel élni. Például olyasmivel, hogy amíg kilencnél többen nem mondjuk ki a szervezet megalakítását, addig akár utcasarki csőcselék is lehetünk, tehát milyen alapon állapítjuk meg egy szervezet alapszabályát? Felhívnám a figyelmet arra, hogy a fenti második törvényi idézet szerint a társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre, tehát még akkor is csak maximum kereszteződésben jó szándékkal csoportosulók vagyunk, ha már mindent megelőzve elsőként kimondtuk a megalakítást... Hiszen csak később kerül sor a nyilvántartásba vételre, így az egyesülni vágyó állampolgárok együttes fellépésének jellege, akaratnyilvánítása új minőséget csak attól és akkor kap.

Újabb idézet a törvényből: "1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását." Nekünk ennek az alapvető szabadságjognak a gyakorlását a jelek szerint csak zavarokkal biztosították.


Nem én kezdtem a szőrszálhasogatást, de ha kell, tudok ebben a modorban én is operálni. Ezért engedtessék meg, hogy további, másodlagos észrevételeket fogalmazzak meg a megküldött bírósági végzéshez kapcsolódóan.

A tisztelt Tolna Megyi Bíróság "kiadmányában" (micsoda szó, nem jogvégzett, de ép eszű állampolgárnak már ettől is feláll a szőr a hátán :-) több rendben és durván megsérti ... no jó, enyhítem: nem mindig követi a magyar helyesírás szabályait. Nincs most időm utánanézni, hogy a helyesírási szabályok alkalmazása kötelező-e az államigazgatásban. Mindenesetre doktori cím viselőivel és/vagy feltételezhetően érettségizett ügyintézőkkel szemben alapvető kultúráltsági elvárás. Egy olyan intézménynél, ahol a leírt magyar szó hivatásszerűen, alaptevékenységbe vágóan, kikerülhetetlenül és állandóan jelen van, a jelek szerint ilyenre magasról ... no jó, itt is enyhítem: nem figyelnek.

Mert bizony a helyesírási gondok még ebben a rövid szövegben is garmadával jelentkeztek.

  • 1998. derekán a tisztelt Tolna Megyei Bíróságnál még nem tesznek különbséget a rövid "i" és hosszú "í" között, nem ismerik a hosszú "ú"-t sem. Náluk még ma is biró dönt a végzés tanusága szerint. Biztosan azt gondolják, hogy ha 50-80 év alatt - amióta a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban már nem az írnokok percegnek a tollal - megfelelt az "írógép-magyar", akkor ne legyen finnyás a KEDVES (hrrr, grrr) ügyfél, feleljen meg neki ma is! Nehezen hiszem, hogy nincs olyan írógépük, netán számítógépük, amellyel ne lehetne helyesen írni. A szöveg sorkizárt, tehát valami intelligencia a gépbe már szorult. Inkább a szemlélettel lehet baj. Nem zavarja őket a hiányos magyar ábécé, vagy az egyes számjegy helyett a kis l (L, mint lusta) betű, vagy a nulla helyett O, esetleg o (O, mint oktondi) betű stb. Vajon hány nemzedéknek kell még kihalni az írástudók közül, hogy itt valami megváltozzon?
  • A kis és nagy kezdőbetűk használata. Az első mondatban a CsaTolna egyesület a Tolna Megyei Internet Fejlesztéséért az intézménynévi kategóriába eső tulajdonnév, ezért helyes írásmódja: CsaTolna Egyesület a Tolna Megyei Internet Fejlesztéséért. A második mondatban a megyei biróság ugyancsak tulajdonnév, mert itt nem általában egy megyei bíróságról van szó. Egészen konkrétan a Szekszárdon székelő tisztelt Megyei Bíróság hívja fel a kérelmezőt hiánypótlásra. Ugyanez érvényes a végzés utolsó mondatára is.
  • A szóközök hiánya, feleslege. A cím végén szóköz van a kettőspont előtt. Mentheti valaki a helyzetet azzal, hogy itt kérem ritkított írásról van szó, tehát az nem is szóköz. Lehet, de a cím végére akkor sem teszünk kettőspontot. A 28.napján helyett 28. napján, míg az 1989.évi helyett 1989. évi írandó. Érdekes módon utóbbi az első oldal alján már helyesen szerepel. Tehát aki a végzést írta, vagy ismeri a szabályt és csak rendetlen, vagy nem ismeri és annyira rendetlen, hogy teljesen mindegy neki. A zárójelek alkalmazása is hibás. A magyar helyesírás szabályaiban 239. sorszám alatt szerepel: "... a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb." Hogy valami jót is mondjak az eddigiek után: külön öröm volt számomra, hogy a zárójeleket már nem két "/" jel helyettesíti. Jelzi, hogy valami megmozdult. Végül családnevek előtti minősítő szavak rövidítését szóköznek kell követnie, azaz Dr.Major helyesen Dr. Major lenne.
  • Betűcsere, betűkihagyás, elütés(?). Az első lap utolsó előtti sorának végén szerepel az elitltva szó. Hallottam már elitcsapatról, elitképzésről, de ilyenről még soha. Bíróságoknál az elítélt sem ritka, ennél a verziónál még az "lt" betűpárral is lehet mit kezdeni, a "va" viszont már nem illik a képbe. Valószínűleg tehát I-T billentyűcserével állunk szemben, a mondat értelme pedig az eltiltva szóra utal. A második oldalon a szövegtörzs utolsó szava: metagadja. Közismert, hogy a meta- görög eredetű előtag, valaminek az elvonatkoztatottabb, áttételes formáját, alkalmazását, módosulását jelöli (vö. Metaxa, mint átlényegült szőlőlé ;-). Ez a valami azonban nem nagyon lehet a "gadja", ilyen szót sem magam, sem használt segédeszközeim nem ismertek. Ezért inkább javasolnám egy "g" betűcske alkalmas beiktatását a "me" után. Vagy tán a letagadja szót akarták írni?! (az L és az M elég közel esik a billentyűzeten). Szomorú, hogy így kell silabizálni a szöveget...
Stiláris problémák is vannak.
  • Sajnos, a jogi bikkfanyelv - ahelyett, hogy kerülné - indokolatlanul, előszeretettel használja a "kerül" szót. Az olyan személyek kerülnek megválasztásra helyett én azt írnám: olyan személyeket választanak. Egyszerűbb, érthetőbb. De nem, itt nyilván bonyolultabban és hivataloskodóbban kell. Kerül, amibe kerül. Lássunk egy kis példabeszédet. "Kérdés: - Miért nyávog az a szegény kis macska ott a fán? Válasz: - Felmászásra került és most nem tud lejönni."
Nos, olyan apróságok már nem is dúltak fel, hogy a bíró úr nem bírta személyesen aláírni a végzést. Biztos sok a dolga. Hogy mi a dolga? Többek között egyesületek bejegyzése, vagy annak elutasítása. Azzal van elfogalva, nem ér rá, és nem tud ilyen kiadmányokat aláírni. Érted?! Itt csak annyi kis észrevételem volna még, hogy sk. rövidítés nincs. Ami van, az s. k., jelentése saját kezűleg / saját kezével, iraton az aláírás hitelesítésére szolgál.


A hivatal tehát packázik, emellett minőségbiztosítása nem áll a helyzet magaslatán. Nem vagyok pedagógus, de kedvem lett volna visszaadni a végzést. Ugyan, írja már le tízszer, kijavítva. A rossz nebuló régen ennyi hibáért szekundát kapott. Otthon aztán olykor elővették a nadrágszíjat.
Cserháti András s. k.

Segédeszközök

 
 Közlemény. A CsaTolna mint egyesület 2010 végén feloszlott, de baráti kör formájában tovább működik. A világhálón hagyott nyomunk javarészt ezután is elérhető lesz, az sem kizárt, hogy a tartalom frissül, kiegészül.
 CsaTolna © 1998-2019.