Az Internet kapcsolata a művészetekkel

Mikola Péter - 1998
Bevezetés

Az Internet szerepe a művészi alkotómunkában

Az Internet szerepe a művészi alkotások befogadásában

Záró gondolatok


Bevezetés

Hallhattuk, olvashattuk, láthattuk, hogy az Internet szerepe a tudományban, az oktatásban, az üzleti életben, a családban folyton-folyvást fokozódik. Aki ésszerűen használja a hálózat adta lehetőségeket, az időt, pénzt, fáradságot takaríthat meg, könnyűszerrel átléphet a földrajzi, politikai, etnikai határokon, kapcsolatba léphet távoli földrészek lakóival, és hozzáférhet olyan tudásgyűjteményekhez, amelyek az élet szinte minden területén hasznosíthatók.
Ezúttal azt vizsgáljuk, hogy a művészetekkel kapcsolatban milyen módon lehet a világhálóban rejlő lehetőségeket kihasználni. Milyen előnyei lehetnek az Internet használatának egy alkotó művész, tollforgató, muzsikus, népművész számára, illetve mit nyújthat a hálózat egy művészetkedvelő laikusnak? Milyen szerepe lehet a hálózatnak abban, hogy az említett két csoport ne két független emberhalmaz legyen, hanem a szép dolgokat megteremtő és élvező közösség?

Az Internet szerepe a művészi alkotómunkában

A hálózat, mint a publikáció eszköze

Aki próbált már könyvet kiadni, kiállítást vagy koncertet szervezni, az tudja, hogy közönség elé kerülni nehéz, munkaigényes és költséges dolog. Ahogy azonban növekszik az Internetet használni tudó emberek száma, úgy tudja egyre jobban helyettesíteni a hagyományos megjelenési formákat az Interneten történő megjelenés, lényegesen rövidebb átfutási idővel, sokkal olcsóbban, kevesebb közreműködőnek kiszolgáltatva.
A helyi Internet-szolgáltatók általában támogatják a szűkebb haza kulturális értékeinek bemutatását, hiszen ez hosszú távon saját jól felfogott üzleti érdekeikkel is összhangban van, de vannak országos, sőt nemzetközi jelentőségű gyűjtemények, amelyek széles tömegekhez közvetítik a kortárs alkotók műveit. Ezekre mutatnék néhány példát.

Irodalom
Szekszárd - Irodalmi oldal (http://www.terrasoft.hu/kultura/IRODALOM.HTM)
Magyar Elektronikus Könyvtár - Kortárs szépirodalom (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/modern/)
Az irodalmi művek elektronikus közzététele aránylag kevés technikai problémát vet fel.
A mindenki által olvasható szövegformátum a minden sallang nélküli tiszta TXT fájl. Ebben egyedül az ékezetes magyar betűk kódolása vet fel kérdéseket, de ezek a kérdések mára már jól megválaszolhatók, miszerint az ISO-8859-2 kódolást kell használni, amit pl. az elterjedt windowsos szövegolvasó programok is jól értelmeznek.
Másik univerzális formátum a HTML, ami minden web-böngészővel olvasható. Az ékezetes betűk megjelenítése itt is megoldott, amennyiben a böngésző programot az éppen használt nyelvnek megfelelően beállították. A HTML fájlban ugyan érdekes jelsorozatokkal kell helyettesíteni az ékezetes betűket, de a különböző operációs rendszerek alatt futó különféle web-böngészők ezeket visszaalakítják olvasható betűkre.
Szokták még azt is csinálni, hogy valamelyik elterjedt szövegszerkesztő program saját formátumában teszik közzé a szöveget. Ez az alkotó számára kényelmes módszer, de az olvasók egy részének okozhat kellemetlenséget.
Ennél valamivel jobb az RTF formátum, amit szinte minden komolyabb szövegszerkesztő tud írni és olvasni.
újabban az Adobe PDF formátum is terjed, ami alkalmas arra, hogy minden olvasó ugyanolyan formában lássa a szöveget, de a PDF szövegek sokkal terjedelmesebbek, mint egy megegyező tartalmú TXT vagy HTML fájl. A PDF szövegeket az Adobe Acrobat Reader-rel lehet elolvasni, ami egy ingyenesen hozzáférhető program.

Képzőművészet
Balogh Jenő festőművész kiállítása (http://www.terrasoft.hu/kultura/baloghj/)

Kortárs Magyar Festőművészek (http://www.inforum.hu/festeszet/)

A képzőművészeti alkotások Interneten történő megjelentetése gyakorlatilag azok képi reprodukcióját jelenti.
Grafikák, festmények és egyéb síkbeli állóképek esetében a reprodukciós lehetőségek igen jók. Vannak jól bevált grafikus állományformátumok, amelyek alkalmasak bármilyen színes kép tárolására nagy felbontással, kb. 17millió színárnyalat egyidejű megjelenítését lehetővé téve, a képi információ vesztesége nélkül. Ezekkel "mindössze" az a baj, hogy egy-egy festmény nagy fájlméretet igényel, ezért - hacsak nem nagyon gyors az Internet-elérésünk - hosszú ideig tart a letöltésük.
Ezen a problémán a tömörített képformátumok alkalmazásával lehet segíteni, ami jelent némi veszteséget a képi információra nézve, de meg lehet találni azt a kompromisszumot, ami már jelentős méretcsökkenést eredményez, de még nem okoz észrevehető minőségromlást.
Az Interneten a képek legtöbbször GIF vagy JPG formátumban fordulnak elő.

Zene
GMD - German Music Database (kinyomtatható kották) (http://www.gmd.de/Misc/Music/scores/Introduction.html)
A zeneművek Interneten történő közzétételével még van némi probléma. Születtek már eredmények, nem is kevés, nem is rossz, a probléma a megvalósítás technikájának a sokféleségében van.
Amíg az irodalmi művek elektronikus megjelentetésére megfelel az egyszerű szöveg, a képek közzé tehetők a minden web-böngésző által támogatott GIF vagy JPG formátumokban, addig a zeneművek elektronikus kiadása esetén már nagyobb gond megtalálni a célnak megfelelő adatformátumot. A probléma mind a leírt zeneművek, mind a hangfelvételek megjelentetésénél fennáll, habár utóbbiak esetében a kérdés megoldódni látszik az MP3 tömörített hangformátum nagyobb arányú elterjedésével. Mindenesetre a zeneművek fogadása a közönség részéről is nagyobb technikai felkészültséget kíván, mint a szövegek vagy képek fogadása.
Az elektronikus kottakiadás két különböző utat követ. Az egyik a hagyományos kottát tárolja valamilyen grafikus fájlban, képernyő-megjelenítés, vagy nyomtatás céljából. A másik nem kottát terjeszt, hanem a kottával nagyjából egyező adattartalmú MIDI fájlokat, amelyek többé-kevésbé megfelelő programokkal több-kevesebb sikerrel akár kottává is alakíthatók, de elsősorban nem erre találták ki őket, hanem arra, hogy egy alkalmas programmal hangzó zenévé alakítsák, akár a számítógépbe épített hangkártya, akár pedig a hozzá csatlakoztatott szintetizátor, illetve midi-hangmodul segítségével. A midi fájl előnye a kis terjedelem, de azt tudni kell, hogy "megírt" és nem "előadott" zenét tárol, ezért azt nem tudhatjuk pontosan, hogy a hallgatónál hogy fog szólni.

Népművészet
Huszákné Czencz Marietta - tojásfestő - Báta (http://www.terrasoft.hu/hcm/)
Táncház- és népművészeti oldalak (http://www.datanet.hu/tanchaz/)
Osztrák néptáncok (http://www.mherger.com/Volkstanz/Volkstanz.htm)
Egy példa: Bandltanz és a zenéje midi fájlban.
A népművészet nagyon sokféle alkotási technikát magábafoglaló gyűjtőfogalom. Vannak a képzőművészetekkel és a zeneművészettel rokon ágazatai, melyeknek a problémáit az előzőekben tárgyaltuk. Nem foglalkoztunk még a mozgásművészetekkel, amelyeknek népművészeti megfelelője a néptánc.
Egy táncprodukció Internetes megjelentetése során együttesen jelentkeznek a képi megjelenítés és a hangvisszaadás problémái, tetézve azzal, hogy mozgóképet kell továbbítani. Az Interneten előforduló legprimitívebb mozgókép-utánzat az animált GIF, ami néhány állókép meghatározott sorrendben történő tárolása egyetlen fájlban, amit a böngészőprogramok úgy jelenítenek meg, hogy a képek egymást váltják ugyanazon a helyen. Ezt persze csak megemlítettem, mert egy tánc-előadást nem lehet vele életre kelteni. Ami már megfelel a célnak, az a video-fájl, általában AVI kiterjesztéssel. Hátránya a nagy terjedelem, illetve a vele járó hosszú letöltési idő.
Ahogy a képek és hangok tárolására kitalálták a tömörített fájl-formátumokat, úgy a mozgóképekre is. Ez az MPEG, ami sajnos nem minden gépen játszható le, olyan video-vezérlő kártya kell hozzá, ami támogatja az MPEG lejátszást.
Ahogy a zeneműveknél is van mód arra, hogy ne a valaki által megszólaltatott hangzó végeredményt, hanem a megkomponált zenét tegyük közzé, úgy a táncművészeteknél is létezik ennek megfelelője, a táncleírások közzététele, a hozzá tartozó zenével együtt. A táncleírás ilyenkor szöveges, esetleg megtűzdelve rajzokkal, amelyek koreográfiai jelekkel ábrázolják a tánc jellemző mozzanatait. A zenei melléklet lehet akár kotta, akár MIDI-fájl.

A hálózat, mint a kollektív alkotás eszköze

Ezt a fajta alkalmazást ma még leginkább kihasználatlan lehetőségnek tekinthetjük.
A többszemélyes alkotást kívánó összetett műfajokban van jelentősége. Ilyen például az opera. A szövegíró és a zeneszerző a komponálás ideje alatt rendszeresen vitatkozik. A szélsőségesen nehéz énekszólamokat nem árt az énekesekkel is egyeztetni. A balett-betéteket amint lehetséges, el kell küldeni a koreográfusnak, hogy ne kelljen sokat késlekedni a táncosok betanításával. A kórusjeleneteket minél előbb el kell küldeni a karigazgatónak. A színpad berendezését meg kell tárgyalni a díszlettervezővel, figyelembe véve az esetleges színpadi zene, balett, kórusjelenet helyigényét. Ha mindezt postai levélben tárgyalják meg, kifutnak az időből, ha telefonon kergetik egymást, akkor sok a fölösleges idegeskedés. Ha jól használják az Internetet, akkor kényelmesen és időtakarékosan tarthatják a kapcsolatot, miközben kiki végezheti a dolgát.
Egymással e-mail-ben értekezhetnek, illetve vezethetnek egy zártkörű web-lapot a dolgok mindenkori állásáról.

A hálózat, mint a közönségkapcsolat eszköze

Ha egy művész azt szeretné, hogy a közönségtől visszajelzéseket kapjon a munkájáról, de úgy, hogy ne zavarják akkor, amikor nem akarja, arra a legjobb módszer, ha csinál a weben egy honlapot, amire kiteszi az e-mail címét. Aki azt akarja, hogy az üzeneteket bárki láthassa, az üzemeltessen elektronikus vendégkönyvet.
Ma még az ilyen célú hálózat-használat nem gyakori. A lehetőség nyitva áll, de sokan csak akkor fognak élni vele, ha majd a közönség nagyobb része is rendszeres Internet-böngésző lesz.

A hálózat, mint az alkotó tevékenységet támogató eszközök forrása

A művészeti ágak közül elsősorban a grafika és a zene az, amelyet számítógéppel segítve, különféle célprogramok támogatásával is lehet űzni. A szabadon terjeszthető ingyenes programokat bárki feltétel nélkül letöltheti a hálózatról, a kereskedelmi programtermékeknek pedig a többé-kevésbé lebutított demo-vátozatát.
Bármilyen művészeti ágban hozzásegítheti az alkotót az Internet, hogy műveihez témát, ötletet, társművészeti alapanyagot találjon. Ekkor azonban az alkotó már egyben műélvező is, egy másik művész alkotásának befogadója.

Az Internet szerepe a művészi alkotások befogadásában

Művészi alkotások keresése a hálózaton

Kereső szerverrel
Kedvenc keresőm az Alta Vista (http://altavista.digital.com/).
Aki tudja, hogy mit keres, de nem tudja, hogy hol keresse, annak találták ki a kereső szervereket. Pl. ha Botticelli-ről keresek valamit az Alta Vistával, akkor valahogy így néz ki az eredménylista eleje:

Tematikus címgyűjteményből
Aki körülbelül tudja, hogy milyen témakörben keresgél, annak nagyon megkönnyítik a dolgát a jól összeszedett, áttekinthető rendszerbe foglalt és rendszeresen karbantartott címgyűjtemények. Például művészeti források után kutatóknak nagyon tudom ajánjani a Magyar Kulturális Honlapot (http://www.port.hu/kultura/)

vagy a Művészeti Böngészőt (http://www.muveszetek.com/).

A magyar irodalmi művek legnagyobb tárháza az Interneten a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu/), amely egyben a könyvtáron kívül fellelhető írományok legnagyobb tematikus címgyűjteménye is. Innen elindulva megtalálhatunk a halotti beszédtől kezdve a biblián és a klasszikus irodalmon keresztül a mai elismert és kevésbé ismert szerzőkig sok mindent, kivéve a közelmúlt és a jelen írásműveiből azokat, amelyeknek a szerzői nem járultak hozzá a közléshez.
Itt most egy szekszárdi vonatkozású hasonmás kiadványból mutatunk be egy részletet, amely teljes terjedelmében a http://www.terrasoft.hu/kultura/JONAS.HTM címen is megtalálható.

A Tolna Megyei művészeti források iránt érdeklődőknek a figyelmébe ajánlom a Szekszárdi kulturális oldalakat. (http://www.terrasoft.hu/kultura/)

Innen átlépve a képzőművészeti oldalra megtalálhatjuk
Czencz János festőművész honlapját,
(http://www.terrasoft.hu/czenczj/)

Mattioni Eszter hímesköveit,
(http://www.terrasoft.hu/kultura/KEPZOMUV.HTM#Mattioni)

illetve több mai festő- és szobrászművész néhány alkotását.


Szekszárdon a kerámiaművészetnek külön oldala van, tekintve, hogy keramikusokban gazdag vidék vagyunk.
(http://www.terrasoft.hu/kultura/keramia/)


A képzőművészeti oldalról egyéb magyar és külföldi témába illő oldalakra léphetünk át. Ezek közül eddigi tapasztalataim szerint legtartalmasabb a Web Művészeti Galéria, amely jelentős művészettörténeti forrásmunkaként is felhasználható.
(http://sunserv.kfki.hu/~arthp/index-hu.html)


A Képzőművészet Magyarországon című összeállítás méltóképpen reprezentálja a magyar művészetet.
(http://www.kfki.hu/keptar/)

Zenei források keresésére is először a helybeli oldalakat ajánlom, ahonnan távolabbi gyűjteményekbe is át lehet lépni. (http://www.terrasoft.hu/kultura/ZENE.HTM)

Nagyon jó zenei forrásgyűjtemény van Helsinkiben, a Sibelius akadémián.
(http://www.siba.fi/Kulttuuripalvelut/music.html)

Művészeti tárgyú levelezőlisták, csevegőfórumok

Magyar nyelven

Ezeknek különféle listagyűjteményekben utána lehet nézni, pl itt. (http://www.webujsag.kibernet.hu/levlista/index.htm)

Záró gondolatok

Véleményem szerint az Internetnek a művészi világban betöltött szerepe a jövőben nagy mértékben ki fog szélesedni. Az eddig is meglévő szerepkör mellé olyan felhasználási módok is felsorokoznak, amelyek új művészeti ágakat eredményeznek. Gondolok például olyan alkotásokra, amelyekbe a szemlélő belenyúlhat, és ilyenkor az reagál valahogy. Az ilyen interaktív képek, visszabeszélő, játékos művek létrehozása persze kezdetben komoly programozói tudást igényel, de egyrészt a művésztársadalom is át fog rétegződni, kitermelődnek a technikailag felkészült alkotók, másrészt ha igény lesz rá, akkor lesznek olyan programozók, akik az efféle trükkökhöz szükséges alapprogramokat megírják, amit azután "csak" jó érzékkel kell tudni alkalmazni.
Ez persze csak egy ötlet a lehetséges számtalanból, amit ki fognak találni a dús fantáziájú alkotók. A mai gyerekek felnőve olyan mértékben fogják kitágítani a már mai is beláthatatlanul széles lehetőségeket, amit ma még sem megjósolni, sem elképzelni nem tudunk.

BalranyilA CsaTolna Egyesület előadásai, publikációi
© CsaTolna Egyesület az Internet Tolna Megyei fejlesztéséért, 1998