null www.csatolna.hu - főoldal
iv null
 Magunkról    Újdonságok    Publikációk    Rendezvények    Szépek    Érdekességek    Körpanorámák    Tolna megye    Időjárás    Webkamera    Impresszum  
 
 

A Zengő

A Zengőre nem tudok jobb jelzőt, minthogy szent hegy. Nem tudom, miért lett az, de már régóta megkülönbözetett figyelem kíséri. A Mecsek és a Dél-Dunántúl legmagasabb pontja: 682 m magas. Uralkodó kőzete a homokkő.

A középkor elején Vas-hegynek nevezték. Szent István a Vas-hegy lábánál alapítja meg a Dunántúl egyik legjelentősebb kolostorát. A kolostortól nem messze pedig egy korai Árpád-kori földvár is feküdt. A hegy feltűnően sokat szerepel a középkori oklevelekben, talányos múltú várát viszont senki nem említi. A XV. századtól egyre inkább a mai nevén kezdik szólítani. Talán ekkora felhagynak a vasérc bányászatával, amit csak az 1950-es években próbálnak meg újra, kevés sikerrel. Az új nevet a népi etimológia az itt oly gyakori viharoknak tulajdonítja. A délről érkező mediterrán szelek itt csapnak össze a hideg északiakkal. Pécsvárad és a Zengő környéke az egyik leginkább viharsújtotta területünk. Nem véletlen, hogy a jégelhárító rakétarendszer is ide, a szomszédos Hármas-hegyre települt.
A hegy északi oldala a remeték és Szent László kultuszának a vidéke. Itt már 1235-ben említik Szent László egyházát, amit a legenda szerint a szent király egy csodás vadászatának emlékére emel. A hegy oldalában szétszórtan élő remeték később egy bencés perjelségbe is tömörülnek, valószínűleg a pécsváradiak fennhatósága alatt. 1392-ben már pápai engedély is jóváhagyja a búcsújárásokat Szent László rendházához. A török pusztítása után ismét megjelennek a hegy északi oldalában a remeték. Fráter Joannes Reinhard Uhl remetetársával 1725-ben a romokból felépíti újra Szent László egyházát. Majd német telepesek érkeznek és megalapítják a mai Püspökszentlászlót, és folytatódnak  a zarándoklatok is.

A falu életében új fordulatot hoz Esterházy Pál László pécsi püspök. A pálos szerzetesből lett püspök nehezen békél meg a szerzetesrendek jozefinista feloszlatásával, ezért 1797-ben egy püspöki nyaralónak álcázott klastromot épít a hegy északi lábához, hogy a kolostori életformát itt titkon tovább élhessék. Ekkor épül újjá a templom is. A régi templomból csak egy kő emléktábla marad fenn, a mely megörökíti Fráter Joannes Reinhard Uhl emlékét.
A XIX-XX. század fordulóján új lendületet vesz a falu fejlődése Hetyei Sámuel és Zichy Gyula püspöksége alatt. 1898-ban Hetyei a kastélypark felújításával létrehozza a 6 holdas arborétumot, ahol ma közel 25 fenyőfélét és 80 egyéb növényt csodálhatunk meg.  Elkészül a kastély kiugró középrizalitja, az egész épület kicsit lakájosabb lesz, és összekapcsolják a kápolnával. Ez az időszak a zarándoklatokban is a felvirágzás időszaka lesz. Megépül a hegy északi oldalában a Zarándokok-kútja mellett a Mária-kápolna, a Zengő Szentséges Csillaga, a kisújbányai út mellett a Szent Ferenc-kápolna és a Szent László szobor. Sorra emelik a kereszteket, az emlékoszlopokat. A táj megtelik szakrális jegyekkel. Talán egyetlen búcsújáró helyünk lesz, ahol a hegynek már-már szentségi szerepe kezd kialakulni.

1945-öt követően Püspökszentlászlóra szomorú idők jönnek. 1946-ban ugyan a dombóvári orsolyita nővérek iskolát rendeznek be a kastélyban, de azt hamarosan államosítják és turistaszálló lesz belőle. A falu német lakosainak jó részét kitelepítik, a maradék lakosság pedig elvándorol. A falu elnéptelenedik. A kastélyt 1954-ben visszaadják az egyháznak, egyházi szeretetotthon lesz belőle, de nem sokáig. 1954-ben ugyanis az ÁVO kiüríti, majd itt tartják fogva 1955-től Mindszenty hercegprímást és Grősz József kalocsai érseket. Az események lezárulta után ismét egyházi szociális otthon lesz, ahol főként egykori apácák leltek nyugalomra. Napjainkban a kastély -bár gondját viselik-, de lényegében üresen áll.

A falu legújabb kori történetében újra fordulat állt be akkor, amikor a romos és elhagyott falu üdülőfaluvá alakult át. A Zengő oldalában is megújultak a kápolnák, keresztek.
Hogy napjaink aktuális eseményeivel, a Zengőre tervezet lokátor állomás felépültével is fordulat következik-e be a falu és a hegy történetében, azt egyelőre nem lehet tudni. Talán van alapunk bizakodni, hogy az új létesítmény sem a természeti környezetben - és ami esetleg nagyobb szó-, a "spirituális környezetben" sem tesz kárt, és a Zengő megmarad annak, ami évszázadokon keresztül volt: szent hegynek.
A Zengőről és környékéről készült fotók itt nézhetőek meg.

Készítette: elbi (C) 2003

 
 Közlemény. A CsaTolna mint egyesület 2010 végén feloszlott, de baráti kör formájában tovább működik. A világhálón hagyott nyomunk javarészt ezután is elérhető lesz, az sem kizárt, hogy a tartalom frissül, kiegészül.
 CsaTolna © 1998-2018.