null www.csatolna.hu - főoldal
iv null
 Magunkról    Újdonságok    Publikációk    Rendezvények    Szépek    Érdekességek    Körpanorámák    Tolna megye    Időjárás    Webkamera    Impresszum  
 
 

Szárnovszky Ferenc: Garay János szobra (1898)


A képet az egérrel is húzogathatod!

Garay János 1812-ben született Szekszárdon. Apja kereskedő, árvaszéki teendőkkel megbízott, köztiszteletben álló szekszárdi polgár volt. Anyja Valter Ilona tizenkét gyermeknek adott életet. A népes család gondozása mellett leánygyermekek nevelésével és tanításával egészítette ki a családi költségvetést. A szekszárdi gyermekkor meghatározóvá vált számára, ahogy Tóth Dezső irodalomtörténész fogalmaz: "Az intim családiasság, a kevéssel megelégedés ájtatos morálja, a tekintélytisztelet (megannyi biedermeier vonás), a német irodalom erősebb kultusza s általában mindaz, ami életművét Czuczorétól, Vörösmartyétól megkülönbözteti: polgári származásának következménye."

Gyermekkora után diákéveit Pécsen folytatta, majd a Pesti Egyetemen bölcsészetet és rövid ideig orvostant tanult, de aztán végleg elkötelezte magát az irodalommal. Főként újságírásból élt, a kor sok induló lapjánál megfordult (Regélő, Rajzolat, Pozsonyi Hírnök, Társalkodó, Pesti Divatlap, Életképek). 1833-tól folyamatosan jelentek meg eposzai, balladái, komikus elbeszélései, költeményei, prózai művei, drámái, a népi életet bemutató írásai. 1843-ban az Akadémia rendes tagja lett, állást kapott az Egyetemi Könyvtárban. 1848-ban Eötvös a Pesti Egyetem irodalomtörténeti katedrájára nevezte ki, és elvállalta Kossuth Hírlapjának segédszerkesztői teendőit. Politikai szerepvállalása miatt a szabadságharc bukása után állásától megfosztották, majd nyomorúságos körülmények közt tengette életét az 1853-ban bekövetkezett haláláig.

Garay János szülőháza ma már nincs meg. Eredetileg a szoborral szemben, a mai OTP székház helyén állt. A valószínűleg XVIII. sz. -i eredetű, nagyméretű földszintes házat a Garay család után a Diczenty család szerzi meg. Diczenty László építész a XIX. sz. végén eklektikus palotát épít a Garay-ház helyére, amiből a Népbank székháza lesz. Az épületet 1898-ban adták át. Falán emléktábla jelzi, hogy itt állt a költő szülőháza.

Garay halálát követően rögtön felmerül a város vezetőiben az a gondolat, hogy a város nagy fiának szoborral állítsanak emléket. 1881-ben keresztelik át a Zöldkút terét Garay János térnek. A tér végén álló kút helyére kerül majd később a szobor. A millennium idejére már komoly elhatározás is születik, de különféle nehézségek miatt végül is csak 1898. június 5-én, országos ünnepség keretében avathatják fel a szobrot. A szobor elkészültét rangos pályáztatás előzte meg. Nyolc jelölt küldte be pályaművét a Zala György és Stróbl Alajos vezette bírálóbizottságnak, amely Szárnovszky Ferenc tervét ítélte a legjobbnak. A kivitelezésre végül a párizsi Avenue de Chatillon-i öntöde találtatott a legalkalmasabbnak. A talapzat szintén Franciaországban készült, mestere Hector D' Espouy.

A talapzat főnézeti, keleti oldalán a költészet géniuszát megszemélyesítő nőalak nyújtja fel a babérkoszorúját a költő felé. Az északi és déli oldalra eredetileg a város és a megye címerét szánták, ez azonban nem valósult meg. Helyette Garay néhány művének a címe került fel. Az északi oldalon a Csörgetó, a Szegzárdi bordal, a Viszontlátásra Szegzárdon, A magyarok Mózese, és a Szent László olvasható, a délin pedig A Kont, a Hunyadi László, a Mátyás király Gömörben, az Árpádok és a Bezerédj. A nyugati oldalon Köllő Miklós domborműve kapott helyet, amelyik Garay leghíresebb művének, Az obsitosnak állít emléket. A dombormű Zichy Mihály illusztrációja alapján készült, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor Háry János történetére a furfangos diák éppen prüsszent.

A tér 1920-as évekbeli rendezése során a szobor körüli virágágyás egy kis szökőkúttal is kiegészült, megidézve az egykori kút emlékét is. A virágágyás köré pedig szép öntöttvas kerítés került. Sajnos ezt a régi állapotot az 1960-as évekre megszünt, és a szobor mellett parkolóhelyek lettek kialakítva.

2005-ben egy újabb rendezés során a teret lezárták a gépjárműforgalom elöl és díszburkolatot kapott. Feltárták a régi kutat, egy csorgó és egy szökőkút is kialkításra került, csaknem a régi helyén.

Felhasznált irodalom: Dr. Töttős Gábor: Szekszárd és A magyar irodalom története.
Szekszárd több más látnivalója megtekinthető a Tolna megye műemlékei című oldalainkról.

EF

 
 Közlemény. A CsaTolna mint egyesület 2010 végén feloszlott, de baráti kör formájában tovább működik. A világhálón hagyott nyomunk javarészt ezután is elérhető lesz, az sem kizárt, hogy a tartalom frissül, kiegészül.
 CsaTolna © 1998-2017.