Közeledik a század vége, nagy keletje van visszatekintő számvetéseknek. A die Welt német lap megszavaztatta olvasóit, hogy ki az évszázad sorsfordító, legnagyobb hatású 10 politikusa (nem kellett feltétlenül pozitív személyeket megnevezni). Közel 7000 szavazat után az alábbi sorrend alakult ki:
 

Helmut Kohl   16,9 % német kancellár (CDU), a két német állam egyesítője
Mahatma Gandhi   11,8 % az indiai függetlenség erőszakmentes harcosa
Mihail Gorbacsov   11,3 % szovjet pártfőtitkár, a peresztrojka meghirdetője
Nelson Mandela   8,9 % dél-afrikai fekete polgárjogi harcos, államelnök
Willy Brandt   8,5 % béke Nobeldíjas német kancellár (SPD)
Robert Schuman   6,1 % francia miniszterelnök, az európai egység szorgalmazója
Vlagyimir Iljics Lenin   4,4 % a Szovjetunió és a kommunista ideológia atyja
Konrad Adenauer   3,8 % német újjáépítő kancellár, csatlakozik a NATO-hoz 
Winston Churchill   3,7 % a háborús szövetséges angolok miniszterelnöke
Adolf Hitler   3,3 % a német fasizmus és a náci Németország vezetője 
John F. Kennedy   3,1 % nagy hatású amerikai elnök, merénylet áldozata
Joszif Visszarionovics Sztálin   2,7 % ellenfeleit megsemmisítő szovjet diktátor, pártfőtitkár
Charles de Gaulle   2,3 % a francia ellenállás vezére, tábornok, államelnök
Mao Ce-tung   2,2 % a kínai pártvezető, a Kínai Népköztársaság megalapítója
Franklin D. Roosevelt   1,7 % New Deal reformer, 3x újraválasztott amerikai elnök, 
Fidel Castro   1,6 % kubai szocialista forradalom vezére, elnök
Friedrich Ebert   1,6 % a Weimari Köztársaság vezetője, német politikus (SPD)
David Ben Gurion   1,5 % cionista vezető, a független Izrael egyik alapítója
II. Vilmos   1,3 % német császár, porosz király
Margaret Thatcher   1,1 % angol konzervatív miniszterelnök, a Vaslady
Golda Meir   0,6 % izraeli politikus, miniszter, miniszterelnök asszony
Teng Hsziao-ping   0,6 % hosszú életű és nagy hatású kínai vezető
Ruhollah Mussavi Khomeini   0,6 % iráni ajatollah, iszlám fundamentalista
Francisco Franco   0,3 % diktátor, győz a spanyol polgárháborúban 
Pol Pot   0,2 % a népirtó vörös khmerek vezére
 
Az idő halványítja a század első felében élt alakokat - ők vagy nem is kaptak szavazatot, vagy inkább a lista aljára kerültek. Úgy tűnik, diktátorok is nagy eséllyel indultak a listára kerülésben, de Szaddam vagy Milosevics alighanem ehhez még "nem tett eleget". A sorrend sajátos német nézőpontot tükröz, amibe nem fértek bele a magyarok sem. Nincs pl. a listán az évtizedekig uralkodó Ferencjóska, de hiányoznak mások is, pedig voltak itt kérem német orientációban jelentős(nek beállított) személyek a csatlós Hortytól kezdve "Antall miniszterelnök úr"-on keresztül a drótvágó Hornig. Úgy tűnik, még diktátoraink is csak lokális jelentőségűek, vagy túlontúl puhák voltak (Rákosi, Kádár). Kíváncsi lennék, milyen eredmény születne nálunk, Japánban vagy Törökországban.

Akit érdekel, nézze meg a rajzfilm figurák, pop/jazz előadók, gazdasági szakemberek, zeneszerzők, rendezők, építészek, művészek, tudósok, színészek, vállalkozók/managerek és írók hasonló listáját is.

99.05.03.

Akinek volt már a kezében fényképezőgép, már biztosan bosszankodott, amikor túl széles volt és nem fért be a fotózandó tárgy vagy objektum a keresőbe. Mit lehet ilyenkor csinálni, anélkül, hogy jó sok pénzt elköltsünk nagylátószögű objektívre vagy panorámakép felvételére alkalmas fotomasinára?

Látszólag egyszerű a megoldás: több képet kell csinálni egymás után úgy, hogy közben elfordulunk. Az előhívott képeket pedig egymás mellé kell rakni, annyi átfedéssel, amennyit megkívánnak. De sokszor próbáltam már... Több gond is adódhat ilyenkor:

De mi van akkor, ha az egyes képeket beszkenneljük és digitálisan illesztjük össze, korrigálva a megvilágítás- és színbeli különbségeket az illesztéseknél, illetve bizonyos torzulásokat kiigazítunk? Meg is próbáltam.

Április közepén Moszkvában járva a Manyézsnaja téren "lőttem" egy négyes sorozatot a késő délutáni napsütésben A teljes kép mintegy 120-140 fokos szöget fog át, a Moszkva szálló szélétől a Manyézs timpanonjáig. A szabványos fénykép méretet kb. 500x360 képpontban digitalizáltam majd a jó öreg PhotoStylerrel összeillesztettem, elvégeztem a korrekciókat. Körbevágtam, lekicsinyítettem 1200x240 képontra (a szélesség-magasság aránya tehát 5:1), hogy ne legyen túl nagy a fájlméret. Egy 84,1 kB-os jpg lett belőle. Az eredmény itt látható. Kis-közepes felbontásra állított képernyőre rá sem fér, a bal-jobb billentyűvel lehet rajta ide-oda szánkózni.

Hogyan is kell ilyen képeket csinálni? Időközben találtam egy kanadai lapot, ami elég részletesen elmagyarázza a teendőket. Egy angol lap még aprólékosabban tárgyalja a problémák megoldását, tanácsokat ad a fotózás követendő módszerére, az illesztési fortélyokra, a parallaxis elleni küzdelemre, áttekinti a szoftvereket. Az igazi persze a QuickTime VR módszer, ez már zoomolható képet ad. A csúcs meg az interaktív gömbkép, az IPIX.("lépj be a képbe"). Utóbbi kettőhöz már külön bedolgozót kell letölteni a böngészőhöz, vagy Java alapú a nézegető.

Számomra legérdekesebb panorámákat 1997. nyarán-őszén rakták össze a Marsról a PathFinder által küldött képekből, sokat közülük vörös-kék sztereó képként.

99.05.09.

Nagyon fontos az, hogy milyen mozgásokkal kísérjük szóban elmondott közlendőnket. Sőt, a testbeszéddel akkor is nagyon sokat mondhatunk, ha meg sem szólalunk.

A testbeszéd ugyanakkor időben és térben sem állandó jelrendszert alkalmaz, sok jelzés egészen mást jelent más országokban, kultúrákban. Még ezen a viszonylag kis kontinensen belül is, mint Európa, a beszélt, írott nyelveken túl a gesztusok ugyancsak igen változatosak - derül ki a Mindenki másképp csinálja cikkből.

Ha tehát elutazunk valahova, nem árt tanulmányozni a helyi szokásokat. Minél messzebb kerülünk hazulról, annál tanácsosabb, mert valószínűbb, hogy nagyon különböznek a jeleink. Mielőtt Japánba indultam, nekem is egyebek közt felhívták a figyelmemet arra, hogy nagyon illetlen arrafelé mutató ujjunkal rábökni valamire (helyette összeszorított ujjakkal, felfelé fordított egyenes tenyérrel, csuklómozdulattal kell rámutatni). Ha valamit udvariasan akarunk átadni, azt két kézzel fogva kell nyújtnunk, legyen akár a legkisebb tárgy, egy papírlap vagy egy ceruza is.

A testbeszéd nem csak a hétköznapi érintkezés lényeges eleme. Olyannyira nem, hogy politikusoknak,  menedzsereknek szóló szemináriumok tárgya is. A kommunikáció - s főként aktuális témánk egyik nemzetközileg is ismert - szakembere Allan Pease. Tavaly év végén Magyarországon járt, előadásokat is tartott. A legtöbben talán Kepes András tv showjának vendégeként ismerkedhettek meg vele. A Célratörő Magazin 98/12 és 99/1-2.számaiban beszámolót olvashatunk előadásáról.

Érdemes a Sulinet Vegyük a jelet! című kapcsolódó anyagát is végignézni. Külön lapot szentelnek a beszédnek, ezen belül a testbeszédnek. A testbeszéd magyar multimédia CD-ROM tárgya is.

Fényképen mutatják be a brazil testbeszéd legfontosabb jeleit, gesztusait angol nyelvű magyarázatokkal. Bizony a sok hasonlóság mellett jócskán eltér az általunk megszokottól. Akinek a téma felkeltette érdeklődését, kattinthat egyéb angol nyelvű, testbeszéddel kapcsolatos lapok felsorolására, vagy búvárkodhat a szótlan szótár bejegyzési közt. Németül tudó hölgyeknek ajánlom Hannelore Vonier öntudatos, emancipált nőknek szóló tanácsait Körpersprache ügyben, avagy hogyan járjanak, tartsák kezüket, lábukat, fejüket stb., milyen hatást válhatnak ki ezzel a férfiakból, más nőkből. S mindez csak a jéghegy csúcsa, mert az interneten - mint mindig - garmadával vannak még itt fel nem sorolt hasonlóan érdekes lapok ;-)

99.05.10.

GNOME új linux grafikus felület

Fokozni kell a Linux "felhasználó-barátságát" - jöttek rá a nyilvános forrású mozgalom élharcosai. Ők olyanok egy kicsit, mint a középkori Európa katedrálisépítői. Akkor névtelen művészek ezrei dolgoztak be egy nagy műbe, amelynek egészét igazán át sem látták, vagy meg sem érték. Valami ilyen székesegyház a GNOME is, amely a Linux operációs rendszer új grafikus felülete.

Félig-meddig megszállottak építgetik a világ minden sarkából azt a barátságos arculatot, amelyet az új Linux mutat és amit mindenki ingyen letölthet, használhat, vagy minimális árú disztribúciós lemezen megvásárolhat. A GNOME elindítója a szabad szoftver alapítvány (Free Software Foundation), a név pedig a GNU Network Object Model Environment kezdőbetűiből származik. A GNU sem antilop, sem nem Unix, hanem egy vicces rekurzív rövidítés: "GNU's Not Unix". Valamint egy korai nyilvános forráskódú projekt is, amit 1984-ben indított el egy Richard Stallman nevű programozó a Massachusetts Institute of Technology-ról. Egy kis történeti visszatekintés a GNU-tól a GNOME-ig.

1997-ben Miguel de Icaza, a Mexikói Egyetem rendszergazdája vállalta magára a GNOME fejlesztés vezetését. Icaza ügyes programozókat toborzott, és eleinte maga, majd egyre inkább a többiek is specifikálták a fejlesztés követelménylistáját (pl. legyen grafikus, fusson a Linux mellett mindenféle Unixon), kezelhető részfeladatokra bontották a fejlesztés egészét. Minden úgy ment, ahogy ilyent csinálni kell: az internet volt a toborzás, az információcsere és a munkavégzés alapvető eszköze. A dokumentációt, elkészült programelemeket a gnome.org és hasonló webhelyek tárolták. A kb. 250 fős "belső csapatba" nem volt egyszerű bekerülni, mindenkit személy szerint minősítettek a több mint 1000 jelentkező támogatóból. Ezek eleinte olvasgatták, tanulgatták a forrásnyelvű programokat. Hónapok múlva kisebb kiegészítéseket csináltak, majd beküldték, és amikor kiderült, hogy hasznosak, az ügyet előre viszik, Miguel "beengengedte" őket: ezután közvetlenül is módosíthatták a teljes program valamelyik részletét.

A GNOME kezdeményeit a Chip CD XXII már 1997. decemberben hozta. Itt egy frissebb ZDnet cikk is. Mik a mozgatórugók? Egyrészt a közösség melegének az érzése, a " jó hecc", a szellemi kihívásnak való megfelelés igénye, önzetlen segítőkészség. Másrészt aki ilyen programokat búj, az sok hasznos ötletet és megoldást talál saját programjaihoz is, amit valahogy viszonozni akar. Végül nem kizárható egy olyan motivációs elem sem, amit a gátlástalanság, szoftverhegemóniára való törekvés utálata generál.

Az eredmény nem maradt el: 1999. márciustól a GNOME 1.0 letölthető. Ezrek le is töltötték, ki is próbálták, találtak is annyi hibát, észrevételt benne, amennyi a fejlesztőket is meglepte. Előjött sok olyan probléma, amelyet csak a tömeges használat hozhat ki. De a hibák javításai is egyre bővebben visszaáramoltak a világ Linuxosaitól! Megvonták a tanulságokat. Ezek egyike: egyszerűsíteni kell az installációt. Egy hónapra rá ki is jött a GNOME 1.0.8, rengeteg módosítással, sokkal tökéletesebb verzióként. Mára tartalmazza a grafikus felületet, meg fejlesztői eszközöket Java, Active X és sok más nyelvhez. A következő lépés egy sor irodai  alkalmazás lesz: szövegszerkesztő, táblázatkezelő és levelező program. A nagy szám az benne, hogy szabad, ingyen hozzáférhető. "A szabadság a változtatásra is kiterjed - ami talán még értékesebb tulajdonság" - mondta egykor Stallman. Elég lesz-e ez ahhoz, hogy rövidesen az átlagos felhasználó gépén is GNOME fusson? Majd elválik, de addig ne kapcsoljatok ki.

99.05.14.
Kiegészítés: 05.20-án a BBC tudományos rovata is "felfedezte" a témát. Csak 6 napot késtek a CsaTolnához képest. Viszont cikkük majdnem olyan jó, mint a mienk ;-)
99.05.21.

A teljes azték naptárkő, 126 kB

Az azték vallás és hiedelemvilág több száz istent és istennőt tartott számon, akiket mind egy, vagy több tevékenységhez illetve természeti jelenséghez kapcsoltak. Az istenek szövevényes viszonyban álltak egymással az általuk patronált jelenségek, "felügyelt" dolgok, vagy rokonság alapján. Sok isten a földművelés valamilyen ágának felelőse, védelmezője volt, mivel az adott civilizáció jelentős mértékben ezen alapult.

A fenti lista forrásai és képei alapvetően a következő helyekről származnak: aztékok (háttérzene, sok jó további link), az ember és az istenek (mindenféle népek és vallások istenei abc rendben), az aztékok istenei (sok kép), az azték naptár (a napokhoz és hetehez csatlakozó istenek bemutatása). Itt egy nem túl régi, témába vágó illusztrált könyv. Elég keveset találtam magyarul (az is kicsit más témákat takar be, de legalább van).
99.05.15.

További érdekességek: 1-5 | 6-10 | 11-15 | 16-20 | 21-25 | 26-30 | 31-35 | 36-40 | 41-45 | 46-50 | Vissza egy szinttel
(c) CsaTolna Egyesület 1999, CsA