Kínai élménybeszámoló

előző rész

Az Oriental Pearl (Kelet Gyöngye) tv tornyot 1995. májusban avatták fel. 468 m magas, így Ázsia legmagasabb építménye, de a világon is a 3. helyen áll. 11 kölönféle átmérőjű gömb alkotja, amelyek mintha egymás után fel lennének fűzve. Innen kapta a nevét is, mivel tervezőjét egy gyöngysor ihlette.

Sanghaj régi-új központja a Huangpu folyó kanyarulatához csatlakozik. A folyó itt dunányi szélességű, igen forgalmas, tele van motoros uszályokkal, sétahajókkal, de nagyobb tengerjárók is feltűnnek. A kanyar belső ívén épült az új tv torony (lásd a térképen). Késő délután innen fentről, üvegen keresztül készültek a bemutatott fotók. Az időjárás a helybéliek szerint a szokásos május végi volt: álló levegő, borult égbolt, 28 fok, 100% légnedvesség. Így nem csoda, ha a távolabbi városrészek a párába, enyhe smogba vesztek.

észak: nemzetközi személy kikötő

nyugat: a híres Bund

a belváros térképe, toronnyal

háttérben a Jin Mao torony, az 53-88. emeletein van a Grand Hyatt szálló

dél: Lujazui, a pénzügyi és kereskedelmi zóna

Mi is az a Bund? Hát nem ez! A germán műveltség most nem segít, mert a szó angol-indiai, agyagos vízpartot jelent. A Bund Sanghaj város szimbóluma, legújabb kori történetének összegzése. A Huangpu bal partján, a mindig zsúfolt sétáló terasz, zöld sáv és széles úttest mögötti elnyújtott sarlóban 52 háztömbnyi magas épület sorakozik. Mind más stílusban épült, felölei a 19. század végének, a 20. század első harmadának összes európai és amerikai építészeti áramlatát. A Sanghajba települt koncessziós társaságok szinte mindegyike ide építette a maga központját, bankot, klubot, áthozott valamit otthoni, eredeti környezetéből. Van itt angol Tudor vonal, Big Ben szerű óratorony, chicagoi neo-klasszicizmus, csipetnyi francia gótika, egy kis barokk, neo-román házak, Art Deco. Egyedülálló. Régi fotók, az egyes házak leírása.

Íme, a Bund saját fotóimon, délről északra. Bár eredetileg szándékomban állt, hogy végigjárom és -fényképezem, az aznap már gyalog megtett mintegy 10-12 km után nem volt kedvem hozzá. Végül ha nem is egy pontból, de 100 m sétával jó 80%-át messziről vagy közelről megörökítettem:

Külön érdekesség az esti Bund (kézben kitartva készült a kép, vaku nélkül, utólagos digitális agyusztálással, elég jó lett, nem?). Még a kollégák és kedves kínai kísérőnk is jól felismerhetők az előtérben: