Kínai élménybeszámoló

előző rész

Van egy bolt a sanghaji Csongcsing Nanlun, egy "Sztálin-barokk" stílusú épületegyüttes balszárnyán. Az első képen eme épületek központi része látható, amúgy a Barátság étterem nevet viseli (a háttérben már gombamódra szaporodnak a felhőkarcolók, de most ezzel ne törődjünk). A bolt különleges, mindenféle kínai dísz- és emléktárgyat, porcelánt, faragványt, szőnyeget árulnak itt. A belépésnél apró kedves gesztus: kis kártyákat osztanak, amely szerint vásárláskor felmutatója 5% diszkontot kap az árból. Árban a csúcs egy 3 millió jüan (kb. 100 milló Ft!) értékű, teljes agyarnyi elefántcsont faragvány volt. Nem vettem meg. Lehet, hogy hiba volt, mert kiszámoltam, hogy 5 millió Ft-ot spóroltam volna vele... Voltak persze olcsóbb áruk is, például turistáknak való "Mao fazonú" zubbony (amit ma már senki sem hord). Az árszínvonal bemérésére egy üveg márkás rizspálinka adott még némi támpontot, amelyet előző nap Haiyanban negyed áron láttunk. Társaimnak sem lehetett elég pénze vagy vásárlási hajlandósága, mert a kijáratnál a céduláinkat egy kőoroszlán szájába gyűrtük. Maharadzsáknak és olajmoguloknak viszont ajánlom a boltot.

A Ju Juan sang csang a híres kerthez csatlakozó bazár. A bazársor egyáltalán nem szakadtas, garázsszerű, hanem inkább kisebb áruházak, boltok tömegéből áll. Fülvédőtől a falvédőig minden van, eleve olcsó, de alkudni is lehet, sőt kötelező. Általában 30%-kal le lehet nyomni az először megjelölt vagy cédulán feltüntetett árat. Egy nagy számkijelzős kalkulátorra írják rá az ajánlatot, úgy tolják a külföldi orra alá. Arcjátékkal kell operálni, elkérni a kalkulátort, beírni az ellenajánlatot. Néhány iteráció után kijelentik, hogy "lasztprájsz", azaz utolsó ár. Nem kell meghatódni, valójában még az utolsó előtti. De ha bemondják, már csak egy dobásunk van, és már csak 5-10 jüant tudunk faragni.

Minden szépen felújítva, rendbe hozva, állja a turisták (jobbára belföldiek, de van külföldi is) rohamait. A mellékutcák, sikátorok is jellegzetes képet mutatnak a biciklik tömegével.

Íme egy panoráma a bazár belsejéből:

A bazár folytatásaként a vízi pavilonhoz vezető, lábakon álló veranda fölé ügyes kezek egy szép selyemsárkányt szerkesztettek. Még a lába is kaparja a vizet, szájában pedig golyó van. A kombinált nagyobb képen látjuk, hogy a sárkány mögött a távolban magasodik a Jin Mao torony, a Huangpo túlpartján.

A térképen alul középen látszik a kert és a lila bevásárló utcarészlet.

Szerepét tekintve olyan, mint a budapesti Váci utca vagy a bécsi Kärtnerstrasse, csak egy milliárdos ország és egy országnyi város leghíresebb bevásárló utcája. Ennek megfelelően méretei (szélesség, hosszúság, magasság) jóval nagyobbak. Mintegy 50 közepes-nagy áruház, szakbolt található itt, nyitvatartás minden nap 10-22 óráig. Hiába Peking a főváros, "Kína 1. számú utcája" akkor is a sanghaji Nancsing utca. 1999. szeptembere óta sétálóutca, sok márvány ülőhellyel, emberek közé vegyülő szobrokkal. Sajnos a McDonald's utcai vonatok már ide is betörtek... A boltok színvonala Japántól Amerikáig bárhol a világon megállná a helyét, nem csak kiváló kínai termékeket, hanem mindent lehet kapni (persze így nem csak a minőség, hanem az árak is "nemzetköziek").

Az utca nyugatról keletre húzódik, a vége kifut a folyópartra, pontosan szemben a tv toronnyal (az első képre kattintva a távolban látszik is a torony felső része). A térképen egy majdnem vízszintes, hosszú, lila sáv a torony vonalában.