Göttingai Hetek

Idén márciusban, rohanós hannoveri városnézésemkor a tartományi parlament oldalában egy szoborcsoporton kellett "átgázolnom". Sejtettem, hogy valami fontos lehet, ezért gyorsan három fotót eleresztettem rájuk (első, második, harmadik). A harmadik képen nagy nehezen ki lehetett silabizálni, hogy a Göttinger Sieben, azaz a Göttingai Hetek emlékére állították a szobrokat. Mikor jobban ráértem, izgalmas nyomozásba kezdtem, kik is lehettek ők. Egy nagyon érdekes történet bontakozott ki előttem, még érdekesebb szereplőkkel.

Az eset 1837-ben történt. Dióhéjban annyi, hogy az új hannoveri uralkodó felfüggesztette az alkotmány hatályát, erre a Göttingai Egyetem hét tanára tiltakozott. A civil kurázsi e szép, de nem veszélytelen megnyilvánulása nyomán elcsapták őket állásukből, sőt hármójuknak az országot is el kellett hagynia. Igazán mégis akkor estem ámulatba, amikor megnéztem, kik is tartoztak a Göttingai Hetekhez. A szabadelvű - ma liberálisnak mondanánk - ellenzéki csoport vezéralakja Friedrich Christoph Dahlmann volt (1785-1860), történész és politikus. A legismertebbek mesegyűjteményeik nyomán a Grimm testvérek, azaz Jacob Grimm (1785-1863) és Wilhelm Grimm (1786-1869), akik egyébiránt nyelvészek és könyvtártudósok voltak. Ugyancsak híres Wilhelm Eduard Weber (1804-1891), a fizikus, az ő nevét viseli a Wb, a mágneses fluxus mértékegysége. További tagok: Georg Heinrich August Ewald (1803-1875) keletkutató és teológus, Wilhelm Eduard Albrecht (1800-1876) jogtörténész és Georg Gottfried Gervinus (1805-1871) irodalomtörténész, politikus. Képeik a kis címképre kattintva nagyban is megtekinthetők.

Most pedig nézzük meg, milyen ország is volt akkor a mai Alsó-Szászország egyik elődje, a Hannoveri Királyság! A lapon egy műkedvelő törénész térképeket mutat be, elregéli a történelmet, mélyen visszanyúlva az 1600-as évek végére. Megtudjuk, hogy 1837-ig perszonálunióban volt Anglia és Hannovera. Emlékeztetőül: a perszonálunió két vagy több állam közötti olyan kapcsolat, amelyet az uralkodóik, mint személy azonossága biztosít. A trónokon ugyanaz a fizikai személy ül, de több közjogi személyisége van, amelyek egymástól különállók és függetlenek. Az államok többé-kevésbé megőrzik szuverenitásukat (Magyarország és Ausztria például perszonálunióban volt legalább a kiegyezésig). Visszatérve a lapra három dinasztia kapcsolódásait követhetjük nyomon angol vagy német magyarázattal, illetve az is, hogyan találtak a Stuart ház kihalása és Orániai Vilmos után az angol rendek protestáns királyt kényszerből a hannoveri uralkodóházból. A perszonálunió Viktória királynő angliai megkoronázásával ért véget, a hannoveri trónra pedig nagybátyja, II. Ernő Ágost (Ernst August II. von Cumberland) került, mert Viktória már "nem fért bele" a hannoveri uralkodói örökösödési jogba. Színezi a hátteret a Letelepedési Törvényről szóló cikkecske.

Hogy magyar nyelven van-e valami a Göttingai Hetekről? Nézzük a Pallas nagy lexikonában az Ernő Ágost szócikk 2. bekezdésében. S most lássuk, hogy írja le az esetet a maga teljességében a Marczali Henrik féle Nagy Képes Világtörténet! Élvezet olvasni mondatfűzését, követni helyesírását (elég nehéz megtalálni az oldalon az idevágó szöveget, ezért kiemeltem).

A professzorok kiűzetése amúgy pontosan egyetemük alapításának századik évében történt. A Göttingeni Egyetemet, a híres Georgia Augustát Hannoverben hívták életre 1737-ben. "Az angol királyi trónra került hannoveri dinasztia, személyesen II. György király egy olyan egyetemet kívánt alapítani tartományában, amely gazdagságával, kiváló oktatóival és korszerű oktatási rendszerével kiemelkedik korának német egyetemei közül. A bőkezű támogatás és a fokozatosan kialakuló kitűnő professzori kar következtében Göttinga - ahogy a magyar diákok nevezték - már a század második felében szinte kötelező úticélja lett az Erdélyből induló magyar peregrinusoknak (külföldi egyetemjáróknak). Göttinga hamar felzárkózott az erdélyi szászok körében hagyományosan népszerű Lipcse és Tübinga mellé, és ugyanolyan protestáns német célegyetem lett, mint Jéna, Wittenberg vagy Heidelberg" - írja Szögi László tanulmányában.

De térjünk vissza a szoborcsoporthoz! Floriano Bodini alkotása. Itt egy vonatkozó újságcikk, illetve az emlékműterv fényképe (a megvalósult változat kissé más lett, pl. a király lovasszobra 90 fokkal el van fordítva). A Göttingai Hetekről sok városban utcákat, tereket neveztek el, de ezt a nevet vonat is viseli: ICE793 "Göttinger Sieben", tehát az egyik InterCity Express. Tudni kell még, hogy nem csak Göttingai Hetek, hanem Göttingai Tizennyolcak is voltak: ők német atomtudósok, akik 1957-ben egy kiáltványban tiltakoztak az atomfegyverkezés ellen. Köztük volt a Nobel díjas Max Born, Otto Hahn, Werner Heisenberg és Max von Laue is. Nem is nyerték el vele az akkori NSZK-t a NATO-ba betagozó Adenauer kancellár rokonszenvét.

Végül egy hannoveri virtuális városnézés lapja a szobrokkal.

A jövő heti szekszárdi hídavatás aktualitás okán beírtam a Google-nak az 'arany hídavatás' keresőszavakat. Sok minden volt a 77 találat közt, de maga a vers nem került az első lapokra. Ekkor a Verstár CD-vel próbálkozam. A 'hídavatás' szó 0 találatra futott?! Kiderült, hogy az eredeti, Arany féle írásmód 'Híd-avatás'. No, erre már a Google is 207 találatot hozott. Alább mindezekből válogattam. De előbb fussuk át a verset.

A Budapesten 1876. április 30-án másodikként átadott Margit-hídhoz kötődik. Némi misztériummal ruházza fel a hidat: a magukat mélybe vetni szándékozók a Lánchídról valóban átpártoltak a Margit-hídra. Ennek oka az volt, hogy mivel a híd nagyon hosszú és középen megtörik, a hídfőknél álló hídőr nem látta öket. Az Őszikék c. versciklus része a Híd-avatás. Az Akadémia főtitkári posztjáról lemondó Arany a verset hatvan évesen, 1877. augusztus 22-én írta. Nem siette el, majdnem 14 hónappal az avatás után.

Elég sötét tehát az alaptéma, sorozatos öngyilkosságokról illetve ahhoz kapcsolódó víziókról van szó. Kis sajtószemelvények igyekeznek visszaidézni a költő élményanyagát.

Három éve így írta Fried István az Európai utasban. "Nem kevésbé irányulhatna a figyelem a pszichoanalízisnek a Monarchia-szöveget helyenként színező, másként meghatározó árnyalataira. Az évszámok egybeesése mindenképpen meggondolkodtató: alig néhány esztendovel Arany János Hídavatás címu balladájának megírását követőleg habilitál az önálló Csehszlovákia majdani államelnöke, T. G. Masaryk a bécsi egyetemen Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation (Az öngyilkosság mint a modern civilizáció társadalmi tömegjelensége) címmel. Amit Arany János látomásszerűen jelenít meg a társadalom hajótöröttjeinek végső menekülésérol, azt a szociológia és a társadalombölcselet kutatója higgadt érveléssel demonstrálja."

Kiemeltem pár mondatot, majd szerkesztgettem a puska.hu vonatkozó verselemzéséből. "A ballada alapját az a babona adja, hogy egy új hidat öngyilkosok avatnak fel (remélem, a szekszárdi dunahíd nem erről lesz nevezetes, CsA). A vers egy órányi időtartamot fog át. Szembeállítja a vidéki nyugodt, kiegyensúlyozott életformát a nagyvárosi zsúfolt, gyors életmóddal. A polgári világ, a szabad verseny, a haszonelvűség korának kárvallottjait, seregszemléjét látjuk. Az utalás szerint a célnélküliség, a régi erkölcsi világrend megbomlása következtében értelmetlenné válik az ember élete, nemre és korra való tekintet nélkül. Stilisztikai bravúr, hogy minden egyes öngyilkosság egyedi módon ábrázolódik.

Érdekes párhuzamot vont a Nyugat irodalmi folyóirat 1920-i 7-8. számában Heller Bernát. Írásának címe: 'Heine hatásának egynémely nyoma Arany János műveiben, Hídavatás' Itt főként a Heine féle Álomkép versre utal, amely nagyon sokban egyezik az Arany verssel.

Az író, tudós, tanár Keresztury Dezső így ír Aranyról, a versről. "Arany balladáiban mindig fontosabb volt a légkör a történetnél; ez most egyre sejtelmesebb lett, telve a közelítő nagy árnyék szorongásával. Az elmúlás rettenetét, amelyről férfiassága tiltotta beszélni, balladáiban mondta ki ez a nagy költő, aki mindazt, ami benne szenvedélyes volt 'hősei képében tüntette fel'. Legmegrázóbb erővel bizonnyal a "Hídavatás" szívszorító haláltáncában."

A sok szó után lássunk képeket, halljunk hangokat. Zichy Mihály mozgalmas illusztrációi - a harmadik képen apokaliptikus látomásba sűríti a vers egy óráját. Sinkovits Imre szavalata.

Az újabb mobiltelefonok többszólamú "csengőhangjai" megint ráirányították a figyelmet a MIDI zenei formátumra. Klasszikus sikerdaraboknak és a közelmúlt 10-20 év slágereinek elfogadható átiratai mellett a kínálati listán előkelő helyet foglalnak el Scott Joplin zongoradarabjai. Honnan ismerősek ezek a darabok? Sok intézmény, vállalat telefonközpontja ma is Joplin ritmusokkal őrjíti meg a kapcsolásra várakozót. De ha máshonnan nem, "A Nagy Balhé" (The Sting, 1973) című film zenéjéből. A film telitalálat volt. A két szélhámos (Robert Redford és Paul Newman) történetét elbeszélő alkotással George Roy Hill nem véletlenül nyerte el abban az évben a legjobb rendező Oscar-díját. Mégis önmagában kevés lett volna a legjobb rendezés és a híres főszereplők, mert a mozi hangulatát alapvetően Joplin "The Entertainer" (A szórakoztató, 1902) rag-je határozza meg.

A korai jazz ragtime nevű, szinkópált zongorastílusa rendkívül népszerű műfaj a maga idejében. Csodálatos esztendő volt az 1900-as Amerikában: tele születéssel, megújulással, átalakulással, változással. Az új század ritmusát a ragtime adta, melyet Joplin "Maple Leaf Rag" (Juharlevél, 1899), majd "The Easy Winners" (Könnyű nyerők,1901) című száma kezdett népszerűsíteni. Joplin és a többi nagyszerű komponista eredetileg zongorára írta rag-jeit. A ragtime tehát hagyományosan zongorazene, eleinte csak szólóban játszották, később "írták szét" más hangszerekre is, és így alakultak ki az úgynevezett ragtime band-ek A jazz-re jellemző esetlegességgel, improvizációval szemben a rag klasszikusai tudatosan törekedtek a megkomponált, lejegyzett, végleges formájú alkotásokra. A Joplin féle rag szándékoltan rögzítésre alkalmas zenei stílus. Szerzője a komponálás alatt egy pillanatra sem hagyta figyelmen kívül a sokszorosítás szempontját, melynek eszköze a gépzongora volt. A speciális zongorával készült felvétel során egy mozgó papírtekercsen (piano roll) a játék közben a leütések és a pedálozás nyomot hagytak. A széles, erős papírszalagot - eleinte kézzel - az adott helyeken kilyukasztották. Lejátszáskor a papírtekercs fúvókák sora előtt mozgott, az átáramló levegő vezérelte a pneumatikus hajtású kalapácsokat. A lyukak mérete és pozíciója alkalmas volt a játék dinamikájának elég pontos visszadására.

Az 1930-as évektől a modernebb hangrögzítés eszközei kiszorították a gépzongorát. Majdnem hasonló sorsra jutott a századforduló után világhódító ragtime is. Hiába volt évtizedekig meghatározója az USA zenei életének, s nagy hatású mindenütt, ahol az előkelő közönség szórakoztatásával foglalkoznak. Szinte már a feledés homályába merült, mikor az 1970-es évek végén - nem kis mértékben "A Nagy Balhé" hatására - egyre-másra alakultak az olyan zenekarok, amelyek célja ennek az irányzatnak az újraélesztése, hiteles interpretálása, népszerűsítése volt. A régi szerzemények újbóli kiadásait megkönnyítette az is, hogy időközben kikerültek a jogvédettség alól.

Joplin kb. 600 rag-je és más műve közül mintegy 40-50 darabot maga játszott tekercsekre. Ezeket a közelmúltban beszkennelve számítógéppel MIDI formátumba alakították, majd azt igényes hadverrel és szoftverrel, hangmintákkal lejátszották, tömör formában a legjobb minőségben rögzítették. A MIDI már maga is nagyon tömör, pl. csak 133 kB az egybe csomagolt 105 percnyi anyag, ami Joplin legjobb 33 rag-jét tartalmazza. Még nagyobb élvezetet nyújt a zenahallgatás kottaolvasással egybekötve a Sibelius Score böngésző bedolgozó segítségével.

Scott Joplin (1868-1917) fekete muzsikus volt, apja még rabszolgának született. Kamaszként végigzongorázta Amerika déli államait, majd Missouriban állapodott meg, klubokban, lokálokban játszott és ontotta szerzeményeit. Ezt követően New Yorkba költözött, ahol sikereket elért, de nem hagyták betörni a fehér zenészek köreibe. Újabb zenei elismerést a ragtime 1970 utáni újjászületésekor kapott, majd a számítástechnika, telefónia fejlődése további csúcsokra repítette. Magyar jazzsiker is kapcsolódik a ragtime-hez: 2001-ben Ittzés Tamás, a kecskeméti Bohém Ragtime Jazzband vezetője nyerte az amerikai SJ Alapítvány által hirdetett ragtime-zeneszerzői verseny első díját. A szám címe: "Sedalia Rag", a díjat Sedaliában (Missouri) vette át a Nemzetközi SJ Ragtime Fesztiválon.

Ajánlott további linkek: már számítógép is szerzett Joplin stílusában rag-et; Folio CD Posta. Végezetül egy kis szómagyarázat az eredeti jelentésekkel: rag => (felmosó)rongy; sting => csípés, fullánk, szúrás; to sting sy for sg => borsos árat fizettet vkivel vmiért, levág vkit vmilyen összeg erejéig.

(c) CsaTolna Egyesület 1999-2002, CsA