Az Augusz család

Az Augusz család a XIX. század során látványos karriert futott be. Idősebb Augusz Antal, mint a megyeszékhely postabérlője került Szekszárdra a XVIII-XIX. század fordulóján, majd az uradalom szolgabírája lett. Fiát, ifjabb Augusz Antalt (1807-1878) 1843 és 1848 közt már alispánná választották, majd a liberális Sztankovánszky Imre mellett képviselte a konzervatív ellensúlyt a megyei vezérkarban. 1849-ben az osztrák megszállás alatt, az új osztrák közigazgatási beosztásnak megfelelően, a Dunántúl tekintélyes részét felölelő Soproni Kerület főispánja lett. Politikai karriert tehát a Habsburg- házhoz való hűsége révén remélt, és ebben nem is kellett csalódnia. Igen művelt, sok nyelven beszélő ember volt, különösen a zenét kedvelte. Sokat tartózkodott Pesten, Pozsonyban is. Szoros kapcsolatot alakított ki Liszt Ferenccel. A nagy mester négyszer vendégeskedett nála Szekszárdon. 1852 és 1859 közt a Helytartótanács alelnöke volt, feladatai közé tartozott a kultúra ügyeinek intézése. Így lett ő a Zeneegylet alapítója is. Megnövekedett társadalmi rangjának megfelelően, az atyja által már megszerzett és klasszicista stílusban bővített korábbi házukat tovább építette. Ifjabb Stann Jakab 1860-70 körül, romantikus stílusban - a Trieszt melletti Miramare-kastély hatására- átépítette a három ház összekapcsolásával keletkezett palota északi részét. A palotához kis park kapcsolódott. A park díszei lettek azok az románkori oszlopfők is, amelyek az egykori bencés apátságból származtak. Ezek ma a Wosinsky Múzeumban találhatók. Az Augusz család kihalása után az épület úri kaszinó lett. Ma zeneiskola. 

Az Augusz család jövedelmeinek tekintélyes részét a szőlő- és bortermelésből szerezte. Tolnában Augusz volt az első, aki a bort nagyobb tételben palackozva is forgalomba hozta. Borainak méltatói közé tartozott Liszt is. A Palánki-hegy környékén terültek el a legnagyobb szőlőültetvényei, ahol Augusz Antal romantikus stílusú présházat építetett.

Augusz Antal fia, Imre (1859-1886) apjától eltérő politikai nézeteket vallott, Habsburg-ellenességével tűnt ki. Korán bekövetkezett halála után vagyonának tekintélyes részét a városra hagyta, nemes célokra. Az Alsóvárosi temetőben lévő sírját Hans Petschnig tervezte, szobrát is külföldről hozatták. Augusz Antal egyébként nem itt, hanem a belvárosi templomban nyugszik. Imrével a család férfiágon kihalt.



 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal