A római kor néhány emléke


Limes A rómaiak elődjei Pannónia földjén a kelták voltak. A megye területét a Hercuniates törzs tartotta uralma alatt. Fő központjuk a regölyi földvár körül volt. Itt görög mintára pénzt is vertek. A kelta törzsi arisztokrácia a Kr. e.1. század végén kiegyezvén a rómaiakkal, gyakorlatilag harc nélkül adta át a Dunántúlt. A katonai megszállást követő közigazgatás megszervezése már a Kr.u.I.sz. első felére esett. Az ezzel együtt járó úthálózat és településszerkezet kialakítása a mai napig meghatározó szereppel bír a megyénkben is. Pannónia megszerzésének főként katonai okai voltak. A Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal a - limes - biztosította a birodalom határait. E katonai táborokkal megerősített védelmi vonal a mai Tolna megye keleti határán is végighúzódott. Megyénkben a legjelentősebb települések többsége is a limes mentén feküdt. (Lussonium: Dunakömlőd, Alta Ripa: Tolna, Alisca: Őcsény-Szigeth-puszta, Ad Statuas: Várdomb) A limes mellett mérföld- és útjelző kövek is voltak, ebből többet is őriz a Wosinsky Múzeum. Egy ilyen kő részletét mutatja a jobboldali felvételünk is.
A megye belső területein a Iovia volt a legjelentősebb település. 2000-ben sikerült a város maradványait fellelni egy korábban készült légfelvételen. A Dombóvár melletti Heténypusztán talált romok és Iovia kapcsolata is most kezd tisztázódni.



A lussoniumi Dolichenus-tábla

Kömlödi tábla- A Magyar Nemzeti Múzeum c. könyvbőlA lussoniumi légiós tábor területéről származik a 19. század elején megtalált híres Jupiter Dolichenus-tábla. (Magyar Nemzeti Múzeum.) Ezt a háromszögletű, mintegy 36cm magas bronzlemezt rúd végére erősítve, mint jelvényt vallási ünnepeken alkalmazták. A tábla közepén látjuk magát Jupiter Dolichenust, szokásos ábrázolással: egyik kezében bárd, másik kezében villámokkal áll egy bika hátán. A tábla tetején Sol és Luna mellképe, alul a sarkokban, Hercules bunkóval, másikban Minerva. A bika kis talapzaton áll, aminek felirata magyarul a rövidítések feloldása után: "Jupiter Dolichenusnak, Publius Aelius Luciliustól, aki az 1.alpesi lovas cohors centuriója." (A cohors a légiónál kisebb katonai egység, a centurio ennek parancsnoka)

A tamási Concordia-szobor

Concordia-szobor A limes vonala mögött apróbb falvak és villák is feküdtek. A települések gazdagságára utal Tamási-szőlőhegyen előkerült kis bronz Concordia Augusta szobor (Wosinsky Múzeum, Szekszárd), ami az egyetértés és béke istennőjének egy házi szentélyében állhatott. Concordiát általában érméken ábrázolták, a rendszerint ülő alakként jobb kezébe áldozó csészét, bal kezébe a köztársaság korában egyes, a császárság korában kettős bőségszaruját adták attribútumként. A tamási szobor érdekessége, hogy a bőségszaruja egyes, annak ellenére, hogy igen nagy valószínűséggel már a császárkor terméke.


A bölcskei erőd

Bölcskei sírkő Bölcskei sírkő

Bölcskei sírkövek Wosinsky Mór Múzeum előtti parkban

A 4. századtól a keleti lovasnépek rohamai ellen a védekezés új formáit kellett alkalmazni az átszervezett Pannóniában. Az eddigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára épített erődökre tevődött át. A legutóbbi időkben a bölcskei Duna-szakasz medrében találták meg egy ilyen jelentős méretű, mintegy 76*54m-es erőd maradványait. Az erőd falaiba nagy mennyiségű gellérthegyi mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet építettek be. Ezt az anyagot mutatja be a nagyszerű bölcskei kőtár (képünkön), de sok kő jutott innen a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba illetve az előtte lévő parkba is.



Bölcskei sírkő  Jupiter

A Bölcskei Kőtár kincsei: egy sírkő és egy Jupiter-fej töredéke


A szekszárdi szarkofág

Annak ellenére, hogy az utóbbi időkben a régészeti tevékenység élénkülni látszik, a leletek többsége - különösen a leghíresebb leletek- véletlen szórványként kerültek elő. Ilyen a híres szekszárdi szarkofág is, amit 1845-ben találtak a Megyeháza mellett egy másik dísztelen sírláda kíséretében. Megtalálása óta élénk szakmai viták zajlanak róla. A szarkofág eleinte ókeresztényként híresült el, majd úgy vélték, hogy a 3.századi sírládát a 4. században egy keresztény temetkezéshez újra felhasználták. Ekkor új fedelet kapott, amin a keresztény hal és kenyér szimbólumát vélték felfedezni. Újabban egyesek elvetik a keresztény temetkezés lehetőségét, és szerintük a sírláda másodszori felhasználása is az antik hagyományoknak megfelelően történt.
Kattintson a képre! (forrás: www.ace.hu)
A márványból készült sírláda valószínűleg a Száva menti Smirniumból származik. Művészi színvonala kiemeli a hasonló emlékek sorából. Az egyelőre tisztázatlan, hogy mi volt a sír környezetében. Csalog Zsolt -egykori múzeumigazgató- 1944-ben a megyeháza udvarán megtalálni vélte egy ókeresztény sírkápolna alapfalait, amit szerinte a 7-8.században is használtak, majd a 11.században háromhajóssá alakították át. Az ásatás dokumentációja sajnos elpusztult a háború során. Csalog eredményeit ma a szakma nem osztja, főként Kozák Károly ásatásaira hivatkozva, aki a megyeháza udvarának déli oldalán, - az apátság feltárása során- néhány másodlagosan beépített római tégla és kő kivételével nem talált jelentős római vagy ókeresztény emlékanyagot. A szarkofág mellékleletei is figyelemreméltóak. Különösen egy delfinekkel és csigákkal díszített üvegserleg vált híressé. A rajta lévő görög feliratot azóta is sokszor idézik a szekszárdi borisszák: "Áldozz a pásztornak, igyál, és élni fogsz. "

A kereszténység első emlékei

Arso

A keresztény vallás első emlékei a III. sz. végén jelentek meg Pannóniában. Megyénk területén is ekkortól datálhatók az első, főként Krisztus-monogramjuk révén az új valláshoz köthető tárgyak. Ezek közül is kiemelkedik az a Krisztus-monogramos tárgy, amelyik egy ókeresztény bazilika bronz lámpafügesztőjének a részlete volt. A lelet Bonyhád közelében került elő. Ma a megyénkben csak egy másolat található erről a tárgyról, a bonyhádi római katolikus templom új szembemiséző oltárának menzáján. A Wosinsky Múzeum őrizi azt a két érdeket falazótéglát, amelynek karcolatai szintén az ókeresztény időkbe vezetnek vissza. A felvételünkön is bemutatott Dombóvár térségéből előkerült téglán egy orante kéztartásban lévő személyt látunk. Az áldó, imádkozó alak az ókeresztény  idők jellegzetes ábrázolása volt. Ez a lelet egyszerű, már-már primitív megfogalmazása az ismert típusnak. A felette lévő ARSO felíratott egyes kutatók az ariánus eretnekséggel hoznak kapcsolatba.

A római emlékek mind megsemmisültek, de ez nem vonatkozik az építőanyagokra. A római köveket és téglákat a középkor, de még a XVIII. század során is felhasználták az építkezésekhez. Római köveket használtak fel a madocsai apátsághoz is, aminek köveiből majd a bölcskei templom és paplak épül. A bölcskei paplak falában is római követ találunk. Kalandos a története néhány paksi római kőnek is. Római téglákat használtak a szekszárdi apátságnál és még számos kisebb templomnál is.


 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal