A Hegyhát evangélikus templomai

A Hegyháton találjuk megyénk, de talán az ország legszebb evangélikus templomait. Stílusukban nagyon hasonlítanak az itteni emlékek a völgységiekre, de csak itt találunk XVIII. századi festett karzatokat. Ezek a templomok a legfőbb értékei, az ország más vidékein nem is fordulnak elő ilyenek. Különleges a sárszentlőrinci és a varsádi templom is, ezek külön császárnői engedélyjel már a Türelmi rendelet előtt is állhattak. A gyönki is ilyen templom volt, de annak helyén ma már egy neogótikus templom áll.

Sárszentlőrincen 1775-ben állt már a mai evangélikus templom. Habár a lörinci evangélikusok mind magyarok voltak, berendezése semmiben sem különbözik a tolnai német evangélikus templomoktól. Karzatának képeit az elmúlt években találták meg a későbbi átfestés alatt. A Keresztrefeszítést ábrázoló egykori oltárképét itt is egy jellegtelen képre cserélték a XX. század elején.
Sárszentlőrincen létesült 1806-ban a tolnai evangélikusok első középfokú oktatási intézménye is. Jó hírére jellemző volt, hogy még az Alföldről is szép számmal voltak tanulói, közülük a leghíresebb a kis Petrovics, a későbbi Petőfi, aki 1831-33-ig volt az iskola tanulója.

A kistormási templom 1777-ben lett kész. Építészeti és tájképi megjelenését tekintve is az egyik legszebb templomunk. Az elmúlt években a kitelepített németek jóvoltából felújították. A felújítás során kisebb falkutatást is végeztek, ekkor lemeszelt ornamentális festés nyomait találták meg.

1786-ra készül el a varsádi templom. Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig. 1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. Első harangjuk is 1735-ből származik, a paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várniuk a nem egyszer kegyetlen üldöztetés alatt. A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolokat látjuk. Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét egy jellegtelen XX. sz. elei kép foglalja el. A szentélyfalon II.József képét láthatjuk. Figyelemre méltó a papi pad is. A pad tetején a Szeniczey Bárány család címerét látjuk. Ennek a híres lelkészcsaládnak a Dél-Dunántúlon számos legendás tagja működött fő- vagy alesperesként. Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze a templom építésének idején.

A bikácsi templom is közvetlenül a Türelmi Rendelet után 1785-86 közt épült. Szószékoltárának baldachinos megoldása különlegesnek számít, és erős katolikus hatásról árulkodik. Karzatának képei két különböző korból valók, és ez a stílusváltás minden bizonnyal összefüggésbe hozható a templom XIX. századi bővítésével. A korábbi újszövetségi karzatképek rokokós hangulatúak, a XIX. századiak népies, naiv alkotások. Ezek közt ószövetségi jeleneteket is találunk. A templom rokokós levéldíszes kapuját a nagydorogi református templom kapujának mestere készítette.

Bikács, a templom belseje és az oldalsó bejáratának részlete


A karzat részletei: Jézus megkeresztelés és a Keresztvitel a 18.század végéről és Jámbor Jób a 19.század közepéről

A kalaznói templom 1787-90 közt épült. Karzatképeinek mestere öt év múlva a keszőhidegkúti templom karzatképeit is elkészíti. Amíg kalaznói képei sötét tónusúak és kicsit merevek, addig a keszőhidegkúti képei már határozott előrelépést mutatnak. A könnyed, rokokós formaalkotás bizonyos elemit is sikerült elsajátítania a rendelkezésre álló néhány év alatt. Mindkét helyen újszövetségi jelenetsort és az apostolok képeit készítette el.
Sok tolnai templomban művészi orgonákat is látunk, gyakran a templom építésével csaknem egyidőseket. Megyénkben a kistormási Adam März volt híres evangélikus orgonakészítő. A kalaznói templomba is ő készített orgonát. Az orgonakarzaton Náthán és Dávid portréját látjuk. Sajnos az orgona sípjainak nagy részét széthordták a templom egyik kifosztásának idején, és a hangszer így használhatatlan. Ma is működőképes viszont Adam März bonyhádi orgonája, amit ma a szekszárdi evangélikus templomban láthatunk.

Keszőhidegkút különleges helynek számított, mert a falú birtokosai -a Zsitkovszkyak- buzgó evangélikusok voltak. Ennek ellenére a keszőhidegkútiak templomot csak jóval a türelmi rendelet után, 1794-95-ben építettek. Toronysisakja XIX. század végi alkotás. A falu szélén, az egykori evangélikus iskola és a lelkészlak közti telken áll. A lelkészlak már 1791-ben kész volt, csak elkészülte után kezdtek hozzá a templomhoz. A karzaton a kalaznói mester újszövetségi jelenetsorát csodálhatjuk meg. Az oltárkép a megfeszített Krisztus képével is még eredeti alkotás.

Pillantás a templomba és a templom bejárata

A Mezőföld szélén levő homokos dombok közt elterülő Györköny is artikuláris hely volt, azaz külön engedéllyel már jóval a Türelmi rendelet előtt Istentiszteleteket lehetett itt tartani. Ezeket egy fatemplomban tartották. Egy helyi legenda szerint, ezen fatemplom köré építették a ma is álló kőtemplomot 1796-ban. A györkönyi templom a legkorábbi, amelyik csehsüveg boltozatos. Ezt a jóval fejlettebb térlefedést főként a katolikus templomokban alkalmazták, az evangélikusok sok helyütt megelégedtek a hosszú fagerendák tartotta síkmennyezettel is. A templom oltárképe Az utolsó vacsorát ábrázolja. Igen szép munka.
A györkönyi templomból került az Evangélikus Országos Múzeumba az ágostai hitvallás téziseit ábrázoló különleges munka. A kép alján Luther és Nagylelkű Frigyes János szász választófejedelem. A rendkívül érdekes ábrázolás egy XVII. századi német előkép alapján készült a XVIII. század elején.

Györköny, a templom és a szószékoltár az Utolsó vacsora jelenetével

A falucska ma alig 140 lakossal a legkisebb önálló település Tolnában. Kis temploma 1792-95 közt épült, vályogból fazsindely fedéssel. 1834-ben modernizálták, ekkor cserépfedést kapott. 1844-ben készült el karzatának festése, ami a legbájosabb egész Tolnában. Az ismeretlen mesterember szerény rajztudással, de rendkívüli szuggesztív átéléssel készítette el az ó- és újtestamentumi jeleneteket, és a portrékat, köztük Lutherét is. Templomának oltárképe sajnos újabb kori, kevéssé jelentős munka már.

Kéty evangélikusai is igen sokat szenvedtek a Türelmi rendeletig. Egy részük már eleve menekültként érkezett ide Zombáról a Dőryek kegyetlenkedései elöl, de itt se várt jobb sors rájuk. Először Pászmándi Gábor földbirtokos sanyargatta őket, még az imaházukat is bezáratta, majd Bene uraság következett. Mindvégig a zombai katolikusok alá rendelték őket. A Türelmi rendelet kihirdetése után hamar lerakták a templom alapjait, de csak 1796-ban szentelhették fel a festett karzatos templomot.

Gyönk

A déldunántúl legnagyobb evangélikus temploma Gyönkön áll. A mai templom helyén korábban a magyarok imaháza állt. A gyönki evangélikus németek és magyarok 1778-ban közösen fordultak a helytartótanácshoz templom építési engedélyért. Ezt meg is kapják, és 1781-84 közt fel is épült a templom, egyelőre még torony nélkül. 1833-ban a torony is felépült, de ezzel újabb gondok jelentkeztek . A templom ugyanis megsüllyedt. A főként a németek számának növekedése miatt egyre gyarapodó gyülekezet új templom építkezésébe kezdett, a régi helyén. A terveket Rippmann Gyula aradi építész készítette él, és 1896-ban elkészült az új templom, neogótikus stílusban.