Madocsa

Madocsa A madocsai református templom tornyának alsó szintjei középkoriak. Ez az alsó néhány szint gondosan faragott, jó minőségű kváderkövekből áll. A torony egykor négyzet alaprajzú lehetett, mintegy 5, 5 m-es oldalakkal, de a református templom építésekor a hajót ívesen csatlakoztatták a toronyhoz. A torony falsíkjainak a tájolása jelentősen eltér a fő égtájaktól, a keleti falsík mintegy 22 fokkal (-22°) az északi irány felé hajlik.
A lábazati vakolatréteg mintegy egy méteres leverésével a kváderkövek is megfigyelhetővé váltak. A falazat anyaga főleg fehér mészkő, de szürkés kő is sok található, sőt egy hatalmas hússzínű, a rómaik által kedvelt mészkőtömb is be van építve a nyugati oldalba. A kövek különböző méretűek. A torony falában szinte hézagmentesen illeszkednek, a hajó falában a másodlagosan beépített kövek közt már nagyobb vakolathézagok is akadnak. A torony falába az északi oldalon a református templom építésekor ajtót vágtak.

Madocsa

A lábazat tanúsága szerint a református templom falaihoz is felhasználták a románkori köveket. A templom környékén található felszíni formák alapján valószínű, hogy a torony a kéttornyú apátság északi tornya lehetett. A középkori templom hajója a mai templom mögötti házsor felé nyúlt. Itt a hatvanas években vízvezeték ásása során középkori sírt találtak. A toronytól északra, a mai akácos téren állhatott a falu kisebb temploma, aminek romjait még Rómer Flóris is látta a 19.sz végén. A másodlagosan beépített kövek közt a toronytól balra, közvetlenül a földfelszín felett találunk egy palmettás motívumot tartalmazót, ami stílusában a XII. századi pécsi és fehérvári építkezésekhez köthető. A faragott kő nyilvánvalóan egy befejezetlen díszítőfaragvány töredéke.

A falu korán szerepel oklevelekben, 1019-ben már a zalavári apátság birtokai közt említik. Ezt követően a Bakonybéli (1038) majd a Veszprémvölgyi (1108) apátság birtoka. Jelentőségét a vizahalászat és a dunai átkelés adta. A románkori apátsági templomot a Bikács nemzettség alapítja 1145-ben a bencés rend számára, tehát egy nagyon korai nemzetségi monostorról van szó.
A templom Szt. Miklósnak volt szentelve. Jelentőségét mutatja, hogy 1225-ben a pápa a bencés rendi káptalan tartására jelöli ki. A Bikács nemzettség Károly Róbert alatt kegyvesztett lett, de egyik tagja, Fodor Miklós fia, Farkas visszakapja a jogokat Nagy Lajostól. A XIV. században a maróti hercegek a kegyurai, majd a XV. század elején Máté, machoviai herceg. 1422-ben a falu és az apátság a Paksi család birtokába kerül. Ekkor már erősen hanyatlik a kolostori élet, és a kolostor is rossz állapotba kerül. Ezen György apát kísérel meg változtatásokat, kezdeményezésére a pápa kiveszi a pécsi püspök fennhatósága alól a kolostort, és közvetlenül Esztergom alá rendeli.

Ennek ellenére a következő hírek is a kolostori élet hanyatlásáról tudósítanak.1453-ban az elveszett javak visszaszerzését kísérli meg Fóris apát, ezért újra íratja az adományleveleket. 1464-ben II.Pius pápa ismét kivonja a pécsi püspök fennhatósága alól a kolostort, és közvetlenül Esztergom alá rendeli. 1474-ből IV. Sixtus pápa a madocsai apátságot Maróthi Máté macsói bán, mint védúr ajánlatára, Gyivolai Gergely váradi presbiterkanonoknak adományozza tíz évre, hogy a György apát halála óta elhanyagolt monostor épületeit az apátság 40 aranyforintnyi jövedelméből kijavítsa.
1487-ben olasz apátot kap a kolostor Fra Zoan Antonio Cattaneo személyében, aki a királyi könyvek miniátora volt. Ezt követően a domonkos rend átveszi a kolostort a bencésektől. Az átvétel azonban csak ideiglenes lehetett, mert 1515-ben már ismét Pannonhalma alá tartozik, ekkor János nevű apátja kap értesítést a bátai apát lemondásáról. A török kiűzése után az apátságnak még tekintélyes romjai állnak. Bohus, pécsi kanok 1721-es vizitációja szerint "faragott kőből gyönyörű szép olasz stylben építve" áll még a templom, amit Tolna megye legszebb templomának tart. A templom két tornyát a pécsi székesegyházhoz tartja hasonlatosnak, és külön megemlékszik a tornyokat összekötő merész bolthajtás alakos szobrairól, és a "virágokkal cifrázott ablakművekről".
Ez a leírás nyilván egy gótikus átépítésre is utal. A templomhoz csatlakozó kolostor romjai is álltak még ekkor. Ennek kövein állítólag "görög" feliratokat találtak, és a kövek másodlagos felhasználásúaknak tűntek. (Érdemes emlékezni rá, hogy korábbi birtokosának a veszprémvölgyi apátságnak alapító okirata még Szt. István idejéből szintén görög nyelven íródott.) A templomhoz közel egy kápolna volt, amit a reformátusok használtak. Ezt még Rómer Flóris is látta a XIX.század végén, és falképeit is megemlítette. Evangélista szimbólumokat fedezett fel a kápolnában.
Az apátság pusztulását is ismerjük. Köveiből épült meg a bölcskei katolikus templom és a paplak 1796-ban. Hőke Lajos a XIX. század végén még látott Bölcskén olyan madocsai sírkövet, amin "Tótország" címerét is felismerte. A bölcskei plébánia falában látható kő viszont rómaiak, és nem középkorinak tűnik. A mai madocsai református templom 1803-06 közt épült, egy korábbi szerényebb templom helyén, ami már nyilván felhasználta az apátság romjait. A helyi hagyomány tudni vélni, hogy a középkori templom a mainál kisebb volt, a templom vége nagyjából a mai úrasztalnál volt. A templom tájolását figyelembe véve elképzelhető, hogy az egykori kolostor épületmaradványait találták meg egykor ezen a helyen.

Madocsa

Állítólagos madocsai faragványokat mutat be fényképen Gerevich Tibor (A román kor művészete), valamint Genthon István könyve is. (A Magyarország művészeti emlékei II.- képünkön.) Hogy ezek az igényes, szép kőfaragványok ma hol lelhetők fel, azt nem tudom. Hasonlóan ismeretlen előttem előkerülésük mikéntje is. A fényképek alapján megállapítható, hogy stílusuk alapján legalább 50 évvel későbbiek mint a lábazatba beépített palmettás kőtömb. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy a szomszédos Bölcske határában, a kömlődi út mentén, a múlt században Szele Zsigmond egy a madocsaihoz hasonló kváderkövekből épült rotundát is feltárt.


 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal