A Magyary-Kossa uradalom

Gyönk birtokosai a XVII. század végén a Szilyek voltak, tőlük viszont még 1699-ben megszerezte Sándor István, aki már ebben az évben kúriát is birtokolt itt. A Sándor családba való beházasodás révén jelent meg Gyönkön a Magyary-Kossa család. A Magyary-Kossa család volt a megyében az egyetlen jelenetős protestáns (református) földbirtokos, nem véletlen tehát az sem, hogy Gyönkön a református németek és magyarok kivételezett helyzetben voltak, kő templomot is építhettek még a türelmi rendelet előtt. Az sem véletlen, hogy a Styrum-Limburg uradalomhoz tartozó Nagyszékelyről ide költözött 1812-ben, a 6 évvel korábban alapított református algimnázium. A reformátusok mellett nagy számba ékeztek evangélikus németek is, végül pedig kisszámú katolikus magyarság és a zsidóság tette teljessé az etnikai és vallási sokszínűséget.
A képen is bemutatott kastélyt a Magyary-Kossa család valószínűleg a XVIII. században építteti, de mai megjelenése a XIX. század legelejéről származik. A Magyary-Kossa család után a Szécheny, majd még később a Kővágó családé lett. A nagyon rossz állapotban lévő épületre a közelmúltban új tető került, hogy a további gyors pusztulástól megóvják. Szintén az uradalomhoz tartozott Szabatonpuszta is, ahol egy barokk kori istálló is fennmaradt.