Az ozorai ferences kolostor

A firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolari, Zsigmond bizalmi embere és hadvezére 1398-ban Ozorai Borbála kezének elnyerésével és némi vásárlással szerzi meg magának az ozorai birtokot, amit hamarosan felvirágoztat. 1416-ban várépítési, 1418-ban kolostoralapítási engedélyt kap. 1423-ban áll a kolostor, ami a ferences rend szigorúbb ágához, az obszerváns irányzathoz tartozik. Filippo Scolari (magyarul Ozorai Pipo) és az özvegy halálát követően az uradalom a Hédervári család tulajdonába kerül.
A kolostor jelentőségét a Héderváriak alatt sem veszti el, sőt az obszerváns rend elterjedésének csúcspontján az ozorai kolostor rangja még tovább emelkedik. Az 1475-ben újjászerveződik a hazai rendtartományt 10 custodiát (őrséget) hoznak létre. Egy custodia székhelyhez átlag öt kolostor tartozik. Ozora lesz a dél-dunántúli custodia székhelye. Ennek jelentőségét tovább növeli az a tény is, hogy a székhely korábban Pécsen volt, és ezt nagyvárosi kolostort is felülmúlja rangban. 1516-ban már hét kolostor tartozott alája. 1535-ben még 20 szerzetes él a kolostorban, ezzel az egyik legnépesebb a Dunántúlon.
A kolostor virágzása nem tart sokáig. A szerzetesek 1543-ban elhagyják a kolostort, és Pápára költöznek. 1545-ben a törökök végleg elfoglalják Ozorát, a kolostorból csak üszkös romok maradnak. A törökkor utáni újjáépítések idején a kőből és téglából épült kolostort a település kőbányának használja. A XVIII. században temető lesz a helyén, később területének nagy részét a falu beépíti. Néhány szerény kőfaragvány az ötvenes években, az akkor még létező községi múzeumba kerül.

1950-es évek végén Nagy Emese a kolostor területén kisebb ásatást végez. Feltárja a templom szentélyét, és a kolostor keleti oldalának néhány épületét. Az ásatás tanúsága szerint a rendi szokásoknak megfelelően épített templom szentélye a 20m-es hosszúságával, az ország jelentősebb ferences templomai közé emeli Ozorát. Szentélye nagyobb volt, mint a korban hozzá hasonló, és még ma is álló keszthelyi vagy gyöngyösi ferences templomé. A kutatás ugyanakkor igen kevés leletet tudott felszínre hozni, csupán néhány edény- és kályhacsempe töredék utalt a kolostor gazdag felszerelésére. Ezek stílusukban a vár legutóbbi feltárása során előkerült XV. század végi - XVI. sz. eleji leletekkel egyeznek meg.

 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal