Pálosok a középkori Tolna megyében

Kisbán Pálos rendtörténete szerint Tolnán 1333-ban a pálos István testvér Szt.Pálról elnevezett kolostort alapít, ami mint perjelség a somogyi toldi vikáriátus alá tartozik. Az alapításkor Szentlevelei György és Miklós kúriájukat adják a rendnek. 1486-ban Derechke Pál és fia István malmot, Kemek Dénes a somogyi Kara nevű birtokát, Kemek János és Gál pedig berki birtokukat adják a tolnai kolostornak. Ezzel szemben Timár György (a Tolna mezővárosról írt monográfiában) azt írja, hogy a pálosok megtelepedéséről nincsenek bizonyítékok, bár a rend a XVIII. században visszaköveteli tolnai birtokait.

Még ellentmondásosabbak a Szerdahelyre vonatkozó adatok. Az 1335-ben alapított szerdahelyi kolostort Kisbán Bonyhádtól északra Kajdacs (!) vidékére teszi. Bonyhádtól északkeletre, de Kajdacstól igen távol, valóban volt egy (Fülöp)szerdahely nevű helység a középkorban, sőt a XV. sz. végétől mezővárosként is említették. Azonban Kisbán alapítási adatai, az adományozók személye, és az adományozott birtokok alapján a somogyi Kaposszerdahely az 1335-ben alapított a kolostornak a hiteles helye. Romjait Guzsik Tamás meg is találta.

Kisbán tévedése ellenére a Tolna megyei Szerdahelyen is állhatott pálos kolostor. A szerdahelyi remeték ugyanis Tolna vármegye több okiratában is feltűnnek. Egy Szakály által közölt levélben a szerdahelyi remeték kérik a vármegye segítségét egy Závod és Csöl falvak közt támadt vitában. Nehezen képzelhető el az, hogy a távoli somogyi pálos kolostor intézkedne ebben az ügyben. Tudjuk azt is, hogy a pálosok 1678-ban visszakövetelik Harcot, Célt (Csölt) és Fülöpszerdahelyet egy 1488/89-es oklevél alapján. A Pesthy Frigyes féle összeírás alkalmával Závod jegyzője meg is említi, hogy a falu közelében volt a középkorban a Csél nevű "város", ami "öt templommal" és a "barátok kolostorával" bírt. Ezek ugyan erősen folklorizálódott adatok, de lehet valami alapjuk.

Érdemes még azt is megemlíteni, hogy míg Tolnában két bizonytalan pálos kolostorral számolhatunk, addig Somogyban nyolc kolostora volt a rendnek, nem egy közülük országos hírű. Négynek a maradványai is fennmaradtak. Végezetül érdemes még megjegyezni, hogy a helytörténeti publikációkban néha a Zomba melletti Ódányt is megemlítik, mint olyan helyet, ahol pálos kolostor állt. Ez azonban téves, az ódányi pálos kolostor Erdélyben volt.

 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal