Kálváriák, temetők

A Kálváriák megjelenése tipikus barokk jelenség. A kultusz hazánkban a XVII. század második felében jelent meg a nyugati htárszélen, onnan húzodott fokozatosan kelet felé. Elsőként a németek kezdték állítani ezeket az emlékeket, Tolnában is ővék lehetett a vezető szerep. A XVIII. századi előzmények után állításuk tömegessé a következő században válik. Megyénkben is csaknem minden katolikus német ajkú településnek van ilyen jellegű emléke, és a XIX. századtól a magyar falvakban is megsokasodik számuk. A Kálváriák általában 14 stációval készültek, gyakran kápolnával is. A népnyelv azonban Kálváriának nevezi helyenként a dombtetőkre épített hármas kereszteket is.

Bátaszék

Megyénkben a legművészibb a bátaszéki Kálvária, amelynek kápolnája 1762-ből származik. Nem a szokványos, hanem az igényesebb Kálváriák közé tartozik. Tornya 1776-ban már állt, és a kiváló színvonalú szobrai is ekkor készülhettek. Sajnos a szobrok egy része időközben elpusztult, ezért újabbakkal kellett helyettesíteni őket. Az eredetileg a stációi a nagytemplomtól indultak, és hosszú út után értek el idáig. Az 1990-es évek közepén a stációkat művészi domborműveikkel a kápolna közelében újra felépítették. További részleteket a város honlapjáról tudhatunk meg. Sajnos ma a kápolna nem számít meghitt helynek, mivel a nagy forgalmú főútvonal közvetlen szomszédságában halad el.



 



Szakcs

Szakcs Arra, hogy a magyarlakta falvakban is viszonylag hamar megjelentek, a szakcsi a jó példa, hiszen ez is már állt a XVIII. század végén. A három kereszt mellett itt János és Magdolna alakját látjuk. (A szobrokat egy részét későbbi időkben kicserélték és stációk is hiányoznak.)

Szekszárd

A szekszárdi kálvária a szomszédos Remete-kápolnával szoros egységet alkot. A meredek dombra elfutó impozáns együttes is már állt a XVIII. század második felében. Építéséről nem sokat tudunk. Néhány szobra sérült, de nagyszerű barokk alkotások. Különösen megkapó Mária Magdolna alakja.

Szekszárd
Bonyhád

Bonyhád- felújítás elötti állapot 1817-ben épült a bonyhádi Kálvária-kápolna, egy Menradus Ferenc Konrád nevű vagyonos kereskedő felajánlást követően. Szobrait mecseknádasdi kőfaragók készítették el. Érdekessége az, hogy a Kálvária jelente a kápolna oromzatára került. Elpusztult stációképeit nemrégiben modern művészi tűzzománc képekkel pótolták és a kápolnát is felújították. A Kálvária-domb a bonyhádi előkelőségek temetkezési helye lett. Az Ermel-Vojnarits család impozáns neoromán temetőkápolnája mellett találjuk Perczel Mór honvédtábornok szerény sírját is.

Paks

Paks A paksi kápolnát 1809-ben kezdték el építeni Haffner Fülöp felajánlásából és a hívek adományaiból. A kápolna 1822-re készült el, a már valószínűleg korábban is itt álló XVIII. századi szoboregyüttes mögé. A stációk ma már nincsenek meg. A kápolna ma temetőkápolnaként szolgál. A kápolnáról bővebben is olvashatunk a város honlapján.

Falusi kálváriák galériára
Cikób Harc Szálka
Cikó, Harc, Szálka

Várdomb Grábóc
Várdomb, Grábóc

Kakasd
Kakasd, Grábóc

Szakály
Szakály


Lengyel


 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal