Amikor 1662-ben fiúágon kihalt a Paksy család, Paks városát a Daróczy , a Száraz
és kisebb részt a Rudnyánszky családok örökölték. Amikor a XVII. század végén
Daróczy István ténylegesen birtokba veszi Paksot és környékét, még a megye egyik
legnagyobb középnemesi uradalmának volt az ura. Az uradalom azonban iszonyatos
gyorsasággal feldarabolódott, a XIX. század elején már 15 nagyobb és számtalan
kisebb birtokos volt Pakson és környékén. 1847-ben pedig már nem kevesebb, mint
247 nemest jegyeznek fel Pakson. Nem meglepő tehát, hogy a városban számos nemesi
kúriát találunk. Ezek közül mutatunk be néhányat.
A Daróczy-kúria földszintes klasszicista épület volt, ami 1830 körül épülhetett.
Később Ybl Miklós tervei alapján átépítették, korszerűsítették és eklektikus
toldásokkal látták el. Ma iskola.
A Kornis-kúria eredetileg egy egyszerű barokk épület lehetett. Építészettörténetét
Bencze Barnabás megfigyelései alapján közöljük. A 18. század elején egy kb.
25x14 m-es egyszerű barokk épület állt a mai kúria helyén, amely alatt kétágú
dongaboltozatos pince húzódott. Ezt két ízben, még a 18. század során ÉK-i,
illetve DNy-i irányba bővítették. Ezekre az időkre utalhatnak az FI monogramos,
1748-as évszámú téglák. Klasszicista átépítésének évére az utalhat, hogy 1840-es
évszámokat tartalmazó téglákat is találtak.1986-87-ben az épületet lényegében
teljesen lebontották és az eredeti formáit idézően újjáépítették. Bontásakor
középkori eredetű köveket is találtak a falai közt, olyan mennyiségben, hogy
a Városi Múzeum középkori kőtárának is túlnyomórészt ez lett az alapja. Így
valószínűleg a hódoltság utáni egyik legkorábbi épület lehetett, és közelében
kell keresnünk a középkori ferences kolostor egykori helyét is. Az épület klasszicista
részei a tengelici Csapó kastéllyal mutatnak szoros formai hasonlóságot, mint
azt a Wosinsky Múzeum egykori művészettörténésze, Szentes András is hangsúlyozta.
Az épület ma iskola.
A Kurcz-kúriát a helytörténeti irodalom XIX. századi épületnek tartja,
de valójában az egyik legkorábbi kúriának tűnik. Ma egészségügyi létesítmény.
A Szeniczey-kúria XVIII. század végi épület. A XIX. század végén részint átalakították
eklektikus stílusban. Ebben az épületben vendégeskedett többször is Deák Ferenc
unokahúgánál, Szeniczey Stefániánál (1844-1918). Az épület ma egészségügyi létesítmény.
A középkorban már megtelepedett ferences rend 1752-ben visszatér Paksra,
ahol egy viszonylag szerény épületet vesznek
meg, majd ehhez egy kápolnát építenek, amit 1759-ben szentelnek fel. A rend
nem sokáig működhet Pakson, mert II. József alatt a kolostort 1789-ben felszámolják.
Az épületet az új birtokosai - a Vigyázó család - kúriának építi át. Ma ez az
épület a Városi Múzeum.
Az egykori városháza egyszerű copf stílusú, emeletes épület. Város főutcáján található,
de egyáltalán nem exponált helyen,
beleolvad a városka többi épületébe. Ma a városi rendelőintézet található benne. |
 |
 |
Paks legimpozánsabb középülete 1844-ben épült. Ma Erzsébet-szálló néven ismert, és a Paksi Képtár nívós kiállitasa van benne.
Bal szárnya fogadó volt, a jobb szárny az úri kaszinónak adott otthont.
A széles, féloszlopos timpanonja igen hangsúlyos. Egyszerű, nemes, méltóságteljesépület.
Jó példája annak, hogy a XIX. század közepére a vidéki városokban milyen formában honosodott meg a klasszicizmus. |
|