A Perczelek és Bonyhád XVIII. század eleji történetét érintettük a zsidóságról
szóló fejezetben. A Perczelek 1743-tól voltak Bonyhád részbirtokosai. Ezzel
együtt az övék lett Majos, Cikó, Zsibrik, Ófalú és még néhány
puszta.
 |
Kezdetben Bonyhádot nem is tekinthették feltétlenül az elsőszámú központjuknak,
hiszen például Perczel József és neje a cikói templomba temettette magát 1763-ban. A
Perczeleknek egyébként Cikón is volt egy kúriájuk, de ma itt csak az uradalmi kocsma és a hozzá kapcsolódó
egykori gazdasági épületeket is magábanfoglaló nagyméretű ház áll a Perczelek korai korából. A nagykocsma
épülete a XVIII.század legvégén épülhetett. |
| A cikói uradalmi kocsma épülete |
Bonyhád: A Perczel utca 7.-9.
A család több ágra szakadásával egyre több kúriát
építettek a gyorsan fejlődő Bonyhádon is. Az első uradalmi központ a mai Perczel utca 7-9-11 környéknén jöhetett létre.
A 11-es számú ház, az ún. Bouqe-ház -ami nevét egy francia származású családról kapta-,
1741-es évszámú téglákat is tartalmaz. Ez a földszintes, gádoros ház tehát már a Perczelek elött is állt.
A 7-es számú, XIX. század második feléből származó ház homlokzatán ma is a Perczel címert láthatjuk, bár tudjuk,
hogy később a Pecsovicsoknak is tulajdona volt. A 7-es és 9-es számú ház közt barokkos
ívelésű kapu vezett a gazdasági melléképületeket rejtő udvarba. A 9-es számú ház ma a gyógyszertárnak ad otthont.
(jobbra) Az emelet későbbi ráépítés. Az épület külső megjelenése ma szecessziós, a XX.sz. legelejéről származik.
Két Perczel-kúria
Azt a leghíresebb Perczel-kúriát mutatja be fenti bal oldali felvételünk, amelyben
állítólag Perczel Mór tábornok is született. A kúria Genthon szerint 1780 körül
épült.1820 körül kerülhetett sor átépítésére. Udvarán egy korábbi és kisebb
kúria is áll. Az épület ma kollégium. Nagy parkja volt,
de ezt a mai Bacsó Béla utca feldarabolta, és sok épület zsugorította.
A Perczel-kertben, az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát is,
a XX.sz. elejéről. Ma itt a nemrégiben elhunyt nagyszerű helytörténészről, Solymár Imréről elnevezett városi könyvtár van.
A nagybörzsönyi kúriai is állt már a Perczelek bonyhádi megjelenése előtt,
hiszen 1740-46 közt épült. Perczel Sándor csak 1813-ban veszi meg sógorától,
Kajdacsy Ferenctől. A kúria köré épült gazdasági épületek U alakban helyezkednek
el, az udvart egy hosszú kőkerítés teszi zárttá. A kúria földszintes, íves tornácos
épülete alig igényesebb egy parasztháznál. Mégis jelentős irodalmi és történelmi
emlékhely, hiszen itt élt Vörösmarty Mihály 1819-26 közt, mint a Perczel fiúk,
köztük Mór tanítója. Ezt emléktábla is hirdeti a falán.
|