A közép- és kisnemesség kastélyai

Miszla

A mai Miszláról nehéz elképzelni, hogy nem is olyan régen még mezőváros volt. Ezt a címet 1843-ban nyerte el. A falu első földesurai a Salomváriak voltak, az ő idejükben kezd el a falu benépesedni, katolikus és református magyarokkal. Gróf Inkey Nándor 1720-ban telepedett itt le, és 1722-ben már kastélyt is épített a falu határában, Bikád-pusztán. A későbbi időkben erősen átalakított és bővített kastély ma már romos, mivel az államosítás óta nem volt méltó gazdája.

Miszla másik kastélyát valószínűleg a XIX. század elején Nemeskéry Kis Pál építette, klasszicista stílusban. Miszla mezővárosi korszakában itt megyegyűléseket is tartottak.




Kápolna-puszta

A ma már Medinával összeépült birtokon álló kúria eredetileg a Paur családé volt. Közelében van a család temetkezési helyéül is szolgáló kis barokk kápolna is. A kúria valószínűleg egy XVIII. századi épület XIX. századi átalakításával jött létre. Az 1840-es években Kápolnát az Apponyi család szerzi meg, ettől kezdve csaknem egy évszázadig ők birtokolják. Ma Medina község általános iskolája van a falai közt.



Fadd

A nagy múltú Fadd életében a XIX. század derekától egyre kiemelkedőbb szerepe lett a Bartal családnak. A legmagasabb méltóságokig Bartal György jutott, aki a Helytartótanács alelnöke is volt. Az ő jóvoltából készült el a neogót katolikus templom is. A klasszicista eredetű, később átalakított kúriájuk ma gyermekotthon.



Borjád

A borjádi Sas-kúria irodalmi emlékhelyként ismert. A XIX. század elején épült, de később jelentősen átépített kúriában járt vendégségben egykori szentlőrinci diáktársánál - Sass Istvánnál - Petőfi Sándor 1845-ben. A kúria mögött álló méhes becsben tartott Petőfi-emlékhely. Borjád másik érdekes, ipartörténeti látnivalója a sörétöntő torony a XX. század elejéről.





Borjád

A Sárszentlőrinc melletti Uzd kisnemesi falú volt, számos kúriával. A képen bemutatott kúria eredetileg a Fördős családé volt. Fördős István 48/49-ben alispán volt. A kúria később a falu másik jelentős családjáé, a Pesthyeké lesz. Ennek a családnak a leghíresebb tagja Pesthy Pál volt, aki a két háború közt igazságügyi miniszter posztját is betöltötte. A kúria klasszicista eredetű, eklektikusan átalakított épület.



Görbő

A Pincehely melletti Görbő a Csehfalvy család tulajdona volt. A Csehfalvy család jelentős megyei tisztségeket viselt. Csehfalvy Ferenc megyei alispán joggyakornokaként 1823-ban Vörösmarty Mihályt alkalmazta, aki így csaknem egy évet töltött a kúriában. Az L alakú földszintes épület a XVIII. század második felében épülhetett. A kúriát később a Dőry család szerezte meg. Ma Vörösmarty emlékkiállítás, panzió és lakás van benne.



Bölcske

Bölcske a XVIII. sz. derekán még a Batthány, Cseh és Daróczy családok tulajdona volt. A XIX. sz. derekára azonban már 75 nemes osztozkodott a nagy területű bölcskei földeken. Közülük a XIX. század legvégére a Hanzély és a Szakách család tudott leginkább kiemelkedni. A Hanzély család kastélya mellé kápolnát is emelt. A 2001 nyarán még rossz állapotban lévő együttes magánkézbe került, a cikk írása idején (2003) nem látogatható. A Szakács család a XX. század elején építette kastélyát, ami ma pszichiátriai betegek otthona.


Bölcske, a Hanzély-kastély és a kápolna


Bölcske, a Szakács-kastély

 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal